Hiába kaphatják vissza a nyelvtanulók az első nyelvvizsgájuk árát, egyre csökken azoknak a száma, akik bármilyen idegen nyelvből vizsgáznak.
A 37 ezret sem éri el azoknak a száma, akik 2025 első hat hónapjában nyelvvizsgát tettek, azoké pedig még alacsonyabb, akiknek ez sikerült is.
Az első 2020-as nyelvvizsga-amnesztia óta folyamatosan zuhan a nyelvvizsgázók száma. Vannak idegen nyelvek, amikből már tíznél is kevesebben próbáltak meg bizonyítványt szerezni 2024-ben.
Azok, akik a középiskolás éveik alatt nem szereznek nyelvvizsgát, valószínűleg már nem is fognak. Erre mutatnak rá legalábbis az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adatai, amelyek szerint nem csak a ritkább nyelvekből vizsgázók vannak eltűnőben, hanem huszonéves egyetemisták és a 30 éven felüliek is.
2024-ben már a 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók száma, holott tíz évvel ezelőtt akár évi 130 ezren is megpróbálkoztak a bizonyítványszerzéssel. Bár angolból is drasztikus a visszaesés, igazán nagy baj a ritkább idegen nyelvek esetében van.
Érdekes adatokat találtunk az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-statisztikái között.
A tél folyamán, de legkésőbb január elsejével ismét árat emelt több nyelvvizsgaközpont, miközben a jelenleg elérhető adatok szerint 2023-ban jóval kevesebben vizsgáztak, mint az elmúlt közel 10 évben.
2023-ban mindössze 66 ezren jelentkeztek valamilyen nyelvvizsgára, és még kevesebben teljesítették sikeresen.
Kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, közülük ráadásul csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt - derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.
Egy átlagos év nyelvvizsgaszerzési számaihoz képest - amikor 115-120 ezren vizsgáznak -, tavaly csak 86 ezren próbáltak levizsgázni - nyilvánosságra hozta a tavalyi számokat az Oktatási Hivatal.
Kíváncsiak voltunk, vajon mennyien próbálkoznak csalással a vizsgákon.
Majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma az elmúlt egy évben. Ha a 2021-es adatok sem javulnak, annak katasztrofális következményei lehetnek a nyelvvizsgaközpontokra.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
