Kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, közülük ráadásul csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt - derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.
2020 óta töredékére csökkent a nyelvvizsgázó huszonévesek száma – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adataiból.
Az adatok szerint 2013 és 2019 között jellemzően évi 120-135 ezren nyelvvizsgáztak: többnyire középiskolások és egyetemisták futottak neki az írásbelinek és a szóbelinek valamilyen idegen nyelvből. Ez a szám 2020-ra alig több mint 86 ezerre esett vissza - ami önmagában nem meglepő, hiszen a koronavírus-járvány miatt egy időre bezártak a nyelviskolát, sőt maguk a nyelvvizsgaközpontok is. Az már sokkal érdekesebb, hogy a nyelvvizsgázók száma azóta sem tért vissza a korábbi szintre: 2021-ben 85 504 fő szerzett nyelvvizsgát, tavaly pedig már csak 82 836-an.
A középiskolások még nyelvvizsgáznak, a huszonévesek egyre kevésbé
2021-ben és 2022-ben a járványra hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el a kormány - vagyis azok a végzett egyetemisták is megkapták a diplomájukat, akik nem szerezték meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgát. Ez meg is látszott a nyelvvizsgázók számán és életkori összetételén: úgy tűnik, hogy a középiskolások még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, a 14-19 év közötti nyelvvizsgázók száma ugyanis nagyjából visszaállt a 2020 előtti szintre, az idősebbek közül azonban jóval kevesebben vizsgáznak, mint a korábbi években.
A 20-24 év közötti - jellemzően felvételi vagy diplomaszerzés előtt állók – nyelvvizsgázók aránya a 2010-es évek közepén még 30 ezer közül mozgott, 2019-ben például 28 492 volt, ez 2022-re 20 618-ra esett vissza. Jóval kevesebben nyelvvizsgáznak a 25 és 29 év közöttiek közül is, tavaly már csak 5682-en írásbeliztek és/vagy szóbeliztek, míg korábban ennek többszöröse volt a vizsgázók száma.
2022 végén ráadásul a parlament megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján már nem központi elvárás a diplomához a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga megszerzése - arról maguk az egyetemek, főiskolák dönthetnek, hogy milyen nyelvi követelményt építenek be a tantervbe. Vagyis könnyen lehet, hogy ez a korosztály később sem fog visszatérni a vizsgaközpontokba.
Hová tűntek az eszperantóból és lováriból nyelvvizsgázók?
Bár még mindig az angol a legnépszerűbb nyelv, a korábbi évek közel 90 ezres számához képest tavaly már csak 68 ezren vizsgáztak belőle, és egyre zuhan a németből, spanyolból, olaszból és franciából vizsgázók száma is.
Németből is sokan, körülbelül 20-30 ezren vizsgáztak évente - a próbálkozók több mint fele pedig bizonyítványt is szerzett. Jóval alacsonyabb számban, de a népszerű nyelvek között szerepelt a francia, az olasz és a spanyol is.
Látványos a csökkenés az eszperantóból és lovári nyelvből - mind a kettő népszerű volt azoknak a végzős egyetemistáknak a körében, akiknek viszonylag gyorsan volt szükségük nyelvvizsgára. Míg eszperantóból néhány évvel ezelőtt még több mint háromezren vizsgáztak, tavaly már csak 244-en. Lováriból is komoly a visszaesés, 2017-ben még 1690-en vizsgáztak, 2022-ben már csak 371-en.
