#nyelvoktatási_stratégia

Nyelvtanulás Eduline

Meglepő tervvel állt elő Hoffmann államtitkársága: kötelezővé tennék a latint

Kötelezővé tenné a latinoktatást a nyolcosztályos gimnáziumokban az oktatási államtitkárság, a változtatás több mint száz középiskolát és több ezer diákot érintene. Az már most biztos, hogy az ötödik és hatodik évfolyamban bevezetik a „latin örökségünk” nevű tantárgyat, hetediktől pedig elkezdődik a latin nyelv oktatása. A kerettanterv kidolgozói szerint a latin "megalapozza a közjóra, a nemzeti és társadalmi összetartozásra való törekvést".

Nyelvtanulás Szabó Fruzsina

Meglepő nyelvvizsgatervvel állt elő Hoffmann Rózsa államtitkársága

Új, az alapfokúnál is alacsonyabb szintű nyelvvizsgát hozna létre az oktatási államtitkárság – derül ki az erőforrás-minisztériumban készített nyelvoktatási stratégia tervezetéből. Az eduline úgy tudja, az új nyelvvizsgát elsősorban a szakiskolásoknak szánja az államtitkárság. Külföldön alig van példa A2-es szintű vizsgára, az itthoni statisztikákban viszont jól mutatna.

Nyelvtanulás Eduline

Orosz rulettet játszik Hoffmann Rózsa a nyelvoktatással?

Nyelvoktatási stratégián dolgozik az oktatási államtitkárság – egyelőre csak ebben lehetnek biztosak a nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok vezetői, valamint a nyelvtanárok. Az államtitkárság eddig szinte az összes kiszivárgott információt cáfolta, egy dolog kivételével: a középiskolásoknak két idegen nyelvet kell majd tanulniuk, nyelvvizsga nélkül pedig senki nem felvételizhet egyetemre vagy főiskolára.

Nyelvtanulás Eduline

Hoffmann Rózsa megint elnézett valami fontosat?

"Igen, igaza van Hoffmann Rózsáéknak, valóban sokkal könnyebb angolul tanulni például a német után, és lehet, hogy szerepet játszott ez is abban, hogy ezúttal igazi örömmel vetettem bele magam a nyelvtanulásba, hogy két évvel később már eredetiben olvashassam Oscar Wilde-tól Az önző óriást" - olvasható az Egyenlítő blogon.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.