Új, az alapfokúnál is alacsonyabb szintű nyelvvizsgát hozna létre az oktatási államtitkárság – derül ki az erőforrás-minisztériumban készített nyelvoktatási stratégia tervezetéből. Az eduline úgy tudja, az új nyelvvizsgát elsősorban a szakiskolásoknak szánja az államtitkárság. Külföldön alig van példa A2-es szintű vizsgára, az itthoni statisztikákban viszont jól mutatna.

„Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak, például nagyon alapvető személyes, valamint családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik” – ez jellemzi azokat a nyelvtanulókat, akik az A2-es szintig jutottak el. Ők a jelenlegi nyelvvizsgarendszer legkönnyebb, alapfokú írásbelijén és szóbelijén sem mennének át, az oktatási államtitkárság azonban külön nyelvvizsgát szervezne nekik.

Az erőforrás-minisztérium nyelvoktatási stratégiájának tervezete egyértelművé teszi, hogy az oktatási államtitkárság szerint a meglévő B1-es, B2-es és C1-es – régi nevén alap-, közép- és felsőfokú – nyelvvizsgák mellett A2-es szintűt is létrehozna. „Nálunk az alapfoknak nevezett, és a nyelvtudást már megnevezésében sem kellően értékelő B1 valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatának képességével. Bizonyos szakmák, foglalkozások ellátásához azonban elegendő az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása” – olvasható a stratégiatervezetben.

Szakiskolásoknak szánják

Az eduline információi szerint az oktatási államtitkárság elsősorban a szakiskolásoknak ajánlaná az alapfokúnál jóval könnyebb nyelvvizsgát – a stratégia tervezete egyébként sem tartalmaz nagyratörő terveket a szakiskolai nyelvtanításról. Megelégednének azzal, ha az általános iskola végére megszerzett A2-es tudást „szinten tartanák”.

Igaz, többre nem is lenne lehetőség, a szakiskolai kerettanterv tervezete alapján a diákok ugyanis csak heti kétszer 45 percben tanulnának idegen nyelvet (jelenleg a szakiskolák majdnem kétharmadában heti három nyelvórát tartanak), arra pedig az intézményeknek végképp nincs lehetőségük, hogy egy második idegen nyelv oktatását is elindítsák.

Bár az oktatási államtitkárság stratégiájában az áll, hogy a szakiskolások nyelvoktatása elsősorban a végzett diákok mobilitásának javítását és a minél jobb munkavégzést szolgálja, az eduline által megkérdezett nyelvtanárok szerint ennyi tudás még nem elegendő a külföldi munkavállaláshoz. „Az A2-es szintű nyelvtudás egy alap, amelyből ki lehet indulni, arra elég, hogy valaki el tudja kezdeni a nyelv használatát bizonyos helyzetekben. Arra viszont nem elég, hogy egy idegen nyelvű környezetben, idegen nyelvű környezetben, például egy munkahelyen megfeleljen” – mondta Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsga Központ igazgatója, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

A statisztikákban viszont jól mutatna, ha a 130 ezer szakiskolás legalább öt-tíz százaléka nyelvvizsgát tenne az utolsó évben. A 2005-ös "nyelvvizsgacsúcs" óta - amikor egy év alatt majdnem 78 ezer 15-19 éves tett nyelvvizsgát - 58-62 ezer között stagnál a sikeres vizsgák száma.

Junior vizsgák – nem ugyanaz

Rozgonyi Zoltán becslése szerint két év kell az A2-es szintű nyelvvizsgák kifejlesztéséhez és standardizálásához, „ez pedig nem kis munka”, bár a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret – amely alapján egész Európában egységesen határozzák meg a nyelvtudás szintjét – világos szempontrendszert ad. Külföldi példa viszonylag kevés van, csupán néhány nyelvvizsgarendszerben létezik A2-es szintű vizsga, nincs rá ugyanis tömeges igény.

Bár hivatalos, államilag elismert nyelvvizsgát jelenleg csak három szinten lehet tenni, néhány nyelvvizsgacentrum már korábban is szervezett A2-es szintű „junior vizsgákat”, elsősorban 14 évnél fiatalabb diákoknak. Rozgonyi Zoltán szerint a junior vizsgák nemcsak a jelentkezőktől követelt nyelvtani-szókincsbeli tudásban térnek el a B1-es vagy B2-es nyelvvizsgáktól, a diákok az írásbelin és a szóbelin is korosztályuknak megfelelő témaköröket és szituációkat kapnak. „A 13-14 évesek akkor is megszenvednek az államilag elismert nyelvvizsgákkal, ha a tudásuk a szintnek megfelelő. A feladatsorok és a szóbeli témakörök ugyanis elsősorban a felnőttek mindennapjaihoz, a munkához, a szakmákhoz, a bevásárláshoz, és csak kis részben a tanuláshoz kapcsolódnak” – mondta Rozgonyi Zoltán.