Továbbra is Ausztriát választja a legtöbb külföldön tanuló magyar egyetemista, jövőre viszont szinte biztos, hogy Hollandia lekörözi a jelenleg második helyen álló Németországot.
2600 magyar diák jár egyetemre Ausztriában, aminél csak a német és az olasz hallgatók száma magasabb.
Szepesi Mór, a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola (AISB) végzős tanulója tanári és szülői támogatással készült a külföldi felvételikre. Végül öt Borostyán-ligás és számos további amerikai és angol egyetemtől kapott felvételi ajánlatot, ami nem csak Magyarországon, de nemzetközi szinten is ritka.
Letette az amerikai felvételi vizsgának számító SAT-t, bekerült a világ nyolcadik legjobb egyetemére, ráadásul társaival együtt több tucat megmozdulást szervezett a tanárok és az oktatás helyzetének javításáért – ilyen volt Strbka Anna elmúlt egy éve. Az Eötvös József Gimnázium és a Milestone Intézet végzősével tervekről, felvételiről és generációja első demokráciaélményéről is beszélgettünk. Sőt az is kiderült, miért érdekli a Princetont, milyen dalt választana élete zenei aláfestésének.
Hét diákjuk is felvételi ajánlatot kapott a Cambridge-i Egyetemtől – írja a Facebookon a Milestone Intézet.
A végzős diákok több mint negyede jelentkezett idén az oxfordi vagy a cambridge-i egyetem valamelyik képzésére – írja közleményében a Milestone Intézet.
Jövő szeptemberben a Harvardon folytathatja a tanulást a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium egyik végzőse.
A HVG 2023-as rangsorát vezető gimnázium végzősei közül minden harmadik külföldi egyetemet választ magának, de olyan budapesti középiskola is van, ahol az érettségizők fele más országban folytatja a tanulást. Az előző tanévben már több mint 16 ezer magyar hallgató járt külföldi egyetemre, a felvételi adatok ráadásul azt mutatják, hogy a magyar felsőoktatás pont a legjobb teljesítményű, legtehetségesebb diákokat veszíti el.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
