Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
London és Brüsszel a közeljövőben megállapodhat a brit diákcsereprogram újraindításáról, amely lehetővé tenné, hogy a brit fiatalok ismét részt vegyenek az Erasmusban, és az európai diákok is hosszabb időre az Egyesült Királyságban tanulhassanak vagy dolgozhassanak. A tárgyalások része egy szélesebb „reset” folyamatnak, amely a Brexit utáni kapcsolatok javítását célozza, miközben a brit kormány a program költségeit is igyekszik csökkenteni.
Ha nem is rögtön az egyetem elvégzése után, de később az alternatív oktatási intézmény öregdiákjai közül sokan jönnek haza és vállalnak itt munkát, vagy folytatják a tanulmányaikat.
Főként a gazdasági, mérnöki és interdiszciplináris képzések dominálnak.
Egyre többen választják a magyar diákok közül a külföldi egyetemeket: a 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal többen mint 2017-ben – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából. Ez azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.
Az Egyesült Államokban drámaian visszaesett a nemzetközi hallgatók érdeklődése a mesterképzések iránt. Év eleje óta 61 százalékkal csökkent az érdeklődés a külföldi hallgatók körében.
Az első helyezett maximum pontot szerzett az értékelés során.
Hogyan lehet egy átlagos középiskolából eljutni a világ vezető egyetemeire - ösztöndíjakkal, kitartással és tudatossággal.
Magyarország a türk államokkal közösen szeretne ösztöndíjprogramot létrehozni a hallgatóknak.
Egy éve indult el a magyar költségvetésből finanszírozott Pannónia ösztöndíjprogram. Egyik ösztöndíjasát kérdeztük meg tapasztalatairól: mennyire fedezték megélhetését a támogatások, milyen kompromisszumokkal járnak a szálláslehetőségek, és valóban 100%-os-e a kreditelismerés?
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
