Padova két ösztöndíjjal: mire elég az Erasmus+ és mire a Pannónia? Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Padova két ösztöndíjjal: mire elég az Erasmus+ és mire a Pannónia?

Két magyar pszichológia szakos hallgató fél évet töltött az olaszországi Padovában: egyikük az uniós Erasmus+ program, másikuk a magyar költségvetésből finanszírozott Pannónia ösztöndíj segítségével.

Tapasztalataikból kiderül, mennyire fedezik a megélhetést a támogatások, milyen kompromisszumokkal járnak a szálláslehetőségek, és mi a legnagyobb különbség az uniós és a hazai program között.2022-ben a nem modellváltó egyetemek Erasmus programból való kizárása enyhén szólva is felborzolta a kedélyeket, hiszen értékes külföldi szakmai tapasztalattól és életre szóló élményektől fosztották meg a hallgatókat és az oktatókat.

21 egyetem hallgatói és oktatói 2022 végén veszítették el az Erasmus+ és Horizont programokban való részvételi lehetőségüket, a kizárás hivatalosan 2024 szeptemberében lépett életbe.

Miért vonták meg a támogatást?

  • Összeférhetetlenségi aggályok: Az Európai Bizottság szerint a KEKVA-k (közérdekű vagyonkezelő alapítványok) kuratóriumaiban politikai szereplők is helyet kaptak, ami veszélyeztette az egyetemek függetlenségét és az uniós pénzek korrekt felhasználását.
  • Átláthatósági problémák: A magyar jogszabályok nem biztosították kellőképpen az alapítványok működésének átláthatóságát, a vagyonnyilatkozatok kezelését és az összeférhetetlenség elkerülését.
  • Uniós források védelme: Az EU nem akarta, hogy uniós források olyan intézményekhez jussanak, ahol a függetlenség és ellenőrzés nem garantált.

A kormány válasza: adófizetői pénzen, 10 milliárdos kerettel induló Pannónia ösztöndíjprogram

A program első projektszakaszában azt ígérték, hogy a 10 milliárd forintos pályázati keretből 8000 felsőoktatási hallgatónak, oktatónak és munkatársnak biztosítanak külföldi mobilitási lehetőséget.

100%-os kreditelismerést ígérnek (ha sikerül elintéznie a diáknak)

Az ügyintézés mindkét program esetében számos dokumentum leadásával jár, mint például a EÜ kártya, motivációs levél vagy a tanulmányi átlagot igazoló dokumentum. A kreditelismertetés folyamata pedig csak hab a tortán. Dóri és Janka is kiemelte, hogy ezzel bajlódtak a legtöbbet.

,,A mi feladatunk volt, hogy a külföldi egyetem tárgylistájából kiválasszuk melyik tárgyakat vehetjük fel. Ehhez a külföldi egyetem biztosított egy szabályzatot, de nekem bonyolult volt kikeresnem, hogy milyen tárgyakat szabad felvennem, mik lesznek az én szintemen és szakirányomon. Utána ki kellett választani, hogy mely tárgyak felelnek meg az itthoni egyetemen a képzésemen hátralévő tárgyaknak, hogy el tudjam fogadtatni őket” – meséli Dóri az Erasmus+ rendszeréről.

Janka is hasonlóról számolt be a Pannónia esetében, neki még az olasz egyetem tanáraival is egyesével kellett egyeztetnie.


Jelentős eltérés az ösztöndíjak összegei között

Dóri a Pázmány Péter Katolikus egyetem pszichológia mesterszakos hallgatója, Janka pedig a Pécsi Egyetemen végez hamarosan, szintén pszichológia szakon. A PPKE nem modellváltott egyetemen Dóri Erasmus+ programmal utazott, Janka a PTE-n pedig a nemrég bevezetett Pannónia ösztöndíjat kapta.

600 eurót kaptam + 250 euró esélyegyenlőségi támogatást” – mondja Dóri, ami 400 forintos árfolyamon számolva 328 ezer forintnak felel meg havonta.

Azonban az esélyegyenlőségi támogatást nem mindenki kapja meg. Neki azért járt, mert itthon dolgozott és a részképzés miatt fel kellett mondjon a munkahelyén. Enélkül havi 240 ezer forintot kellett volna beosztania.

Dóri elmondása alapján az ösztöndíj fedezte a megélhetési költségeit, ami az étkezéseket és a szállást jelentette, de

„utazni és programokra menni nem volt elég.”

Emellett a város egyik legolcsóbb szállását sikerült megkapnia, ami 40 perc sétára volt a belvárostól.

Janka 375 ezer forintot kapott havonta a Pannónia programtól, amit forintban utaltak át neki. Ezen felül nem kapott semmilyen kiegészítést. Az ő szállása valamivel olcsóbb volt, 350 euró, mert bevállalta, hogy egy dupla szobában aludjon lakótársával.

Nagyon emberfüggő, hogy a magánszféra nélküliség megéri-e ezt az árat vagy sem, mert nekem végül túl sok volt az, hogy mindig egy másik emberrel voltam” – teszi hozzá.

Dóri 600 eurós alap ösztöndíja az Erasmusplusz honlapján feltüntetett adatok alapján a részképzésre elnyerhető ösztöndíj maximuma, míg Janka 375 ezer forintos (kb. 937 eurós) ösztöndíja a Tempus Közalapítvány oldalán közölt információk szerint nem éri el a részképzésre adható legmagasabb összeget. 

Milyen áron helyettesítheti a Pannónia az Erasmust?

A kormány eddig összesen 10 milliárd forintot költött a Pannónia programra és Hankó Balázs elmondása szerint újabb 10 milliárdot szeretnének költeni a következő projektszakaszra.

Janka elmondása alapján egy jól működő ösztöndíjprogramot hoztak létre, segítőkész koordinátorokkal és magasabb ösztöndíjakkal, megteremtve a lehetőséget arra, hogy ott tanuljanak a hallgatók, ahol szeretnének.

A Pannónia programra szánt keretösszegből eddig 8115 fő mobilitását támogatták és Hankó Balázs szerint „kétszer annyian jelentkeztek, mint az Erasmus utolsó évében”. Az összehasonlításhoz azonban nem közöltek elég információt. Nem tudjuk, hogy a 10 milliárd forintot tisztán, csak az ösztöndíjakra költötték vagy például az intézményi koordinátorok fizetése is ebből került levonásra.

Az látszik, hogyha azt feltételezzük, hogy a keretösszeg teljes egészét a diákok és oktatók mobilitására költötték és a minimumösszegként megjelölt havi 350 ezer forinttal számoluk, hogy a 10 milliárdos összegből a résztvevők átlagosan 3,5 hónapot tölthettek külföldön.

Kérdéseinkkel kerestük a Tempus Közalapítványt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.