A koronavírus delta mutánsa miatt tanakodnak, hiszen ez jóval fertőzőbb a 12 éven aluliak körében, mint a korábbi variánsok. Az oltás pedig még nincs engedélyezve ebben a korosztályban.
Kásler Miklós szerint a kormány céljait igazolta vissza, hogy sokan jelentek meg az iskolákban.
Május 10-től már a felsősök és a középiskolások is visszatérhettek az iskolákba, így hosszú hónapok után a folyósók és a tantermek ismét megteltek élettel.
Május 10-től a felsősöknek és a középiskolásoknak is újraindul a jelenléti oktatás. Sokan azonban úgy érzik, ennek még nincs itt az ideje a járvány miatt, mások pedig feleslegesnek tartják, hogy a tanév utolsó honapjára kell visszatérni az iskolákba. Mit tehetnek azok a szülők, aki a továbbiakban is otthon tartanák a gyereküket, illetve milyen járványügyi intézkedésekkel kell számolni az intézményekben? Most minden kérdést megválaszolunk.
A cél, hogy az iskolák hétfői nyitását megelőzően kiszűrjék a koronavírus-fertőzötteket.
A szakszervezet nem zárkózik el a jelenléti oktatástól, ugyanakkor van néhány elvárásuk.
Lazítanak a veszélyhelyzet idejére elrendelt szabályokon.
Rengeteg diák és szülő aggódik a jövő heti iskolanyitás miatt, a kormány azonban eddig hajthatatlannak tűnt. Bár a terv még mindig ugyanaz: hétfőn visszatérnek a felsősök és a középiskolások is az iskolákba, viszont úgy tűnik, számukra is lesz egy kiskapu a hiányzások igazolására.
Jövőhét hétfőn nyitnak az iskolák, visszatérhetnek a tantermeikbe a középiskolások és a felsősök is - ezt azonban egyre többen tartják rossz lépésnek.
Két nap alatt 20 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet az ADOM Diákmozgalom indított a középiskolák és az általános iskolák felső tagozatainak május 10-i nyitása ellen.
Az elmúlt hetek a legizgalmasabb oktatási híre: május 3-án kezdődik az érettségi. Ezen kívül azonban más is történik az oktatásban - mi összeszedtük a többi fontos eseményt, bejelentést és döntést.
Az ADOM Diákmozgalom ma indította az aláírásgyűjtést, amihez már most annyian szeretnének egyszerre csatlakozni, hogy a honlap szervere időről időre lefagy.
Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
