Kutatók vizsgálták, hogyan hat az iskola, a továbbtanulás a várható élettartamra. Érdekes eredményekre jutottak.
Magyarországon könnyű elhelyezkedni friss diplomásként, mégis nálunk nőtt a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya egy friss oktatási felmérés szerint.
A probléma ugyan nem csak Magyarországon jelenik meg, viszont az EU-átlag javult e téren, a tagállamok többsége ugyanis javított a náluk lévő helyzeten.
Folyamatosan csökken az EU-ban a korai iskolaelhagyók száma, Magyarországon azonban még ebben is van hova fejlődni, ha szeretnénk elérni a 2030-ra kitűzött Uniós célokat.
A néhány évvel ezelőtt bevezetett tankötelezettség korhatárának csökkentése ma már számokkal alátámasztott negatív következményekkel jár - ezt mutatták be egy új tanulmányban.
Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya is magas, de a nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya a 15-29 éves korosztályban is nálunk a legmagasabb. Ez pedig minden téren komoly gondokat okoz.
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
Tovább emelkedett a korai iskolaelhagyók aránya 2017-ben - derül ki az Eurostat nemrég frissített adataiból.
Létezik Magyarországon lemorzsolódás elleni program az idő előtti iskolaelhagyás elkerülésére, de az ezzel járó terheket az egyes oktatási intézményeknek maguknak kell vállalniuk. Hiába szerepel ugyanis a jogszabályban a korai jelzőrendszer felépítése, amíg nincs hozzárendelve külön forrás.
Átfogó fejlesztési programot indít az Oktatási Hivatal (OH) az iskolaelhagyás csökkentésére, a projekt 12,9 milliárd forintos európai uniós támogatásból valósul meg - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten.
Újabb kutatási adat látott napvilágot az oktatásról. A felmérésből kiderül, hogy egyetlen ezrelékkel csökkent tíz év alatt Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya, és jóval rosszabbul állunk, mint 2010-ben - írja a hvg.hu.
Az EMMI államtitkára újabb adatokat lobogtat, miszerint csökkent a sok igazolatlan hiányzást begyűjtő diákok száma, ám ez inkább azért lehet, mert a kevesebb a 16 év fölött iskolába járó diákok száma.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
