A néhány évvel ezelőtt bevezetett tankötelezettség korhatárának csökkentése ma már számokkal alátámasztott negatív következményekkel jár - ezt mutatták be egy új tanulmányban.
A nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör 2018 fiatalokra koncentráló kiadványának közgazdász szerzői most számokkal és grafikonokkal is megmutatták, mivel járt az elmúlt években többek között a tankötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre - írta meg a 24.hu.
Vannak, akik még a középiskola végéig sem jutnak el. Minek után a kormány a diákok tankötelezettségi korhatárát leszállította 18 évről 16 évre, a korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2014-re Magyarország beérte, majd le is hagyta az EU-28-as átlagot.
null
null
A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez – derül ki a kiadványból.
Ugyanakkor - a tanulmányból kiderül - a magasabb tankötelezettségi korhatár önmagában nem oldaná meg a korai iskolaelhagyás csökkentését, a szerzők szerint ez komplex oktatáspolitikai beavatkozást igényelne.
A tankötelezettség korhatárának csökkentése után jelentősen megnőtt a közfoglalkoztatásba kerülő 16–17 évesek száma: a vizsgált időszakban összesen mintegy 7 ezer 18 évesnél és 38 ezer 20 évesnél fiatalabb ember lett közfoglalkoztatott - írják.
Tavaly ősszel roma szervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy a tankötelezettség határa ismét 18 év lehessen. Ezzel párhuzamosan Hollik István országgyűlési képviselő olyan törvényt módosító javaslattal állt elő, amely a tankötelezettség korhatárához nem nyúlna, de a jövőben a szülő vagy törvényes képviselő kötelezettségévé tenné, hogy a már nem tanköteles korú gyerek legalább egy részszakmát megszerezzen - ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is támogatta.
A munkanélküliek több mint egynegyede 15-24 éves - friss statisztikák
A 15-24 éves munkanélküliek száma egy év alatt 40 ezerre nőtt, sokan azonban így is tanulmányaik mellett dolgoznak. Vajon minden diáknak munkát kell vállalnia az egyetem vagy megélhetésük finanszírozásához? Friss statisztikákat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
