Ha nincs kötelező biciklizés, kötelező sörözés, akkor miért gondoljuk, hogy egy egész osztálynak, sőt országszerte egy egész korcsoportnak pontosan ugyanazt kell olvasnia? Ezt a kérdést tette fel a HVG-nek adott interjúban Steklács János, az ELTE tanszékvezetője.
Nem igaz, hogy kihúznák a Jókai- és a Móricz-műveket a kötelező olvasmányok listájáról, csak áthelyeznék azokat, ahogy az sem igaz, hogy a középiskolai tananyaghoz tartozó klasszikus műveket lecserélnék populáris regényekre – többek között erről beszélt az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, aki szerint olyan Nemzeti alaptanterv kellene, amely kevesebb – általánosan és egy meghatározott évfolyamon – kötelező elemet tartalmaz és kevésbé „listaszerű”. A magyartanár azt is hozzátette: nem jó, hogy az általános iskola felső tagozatában alig van helye a kortárs ifjúsági és a populáris irodalomnak, miközben a legtöbb diáknál hetedikben-nyolcadikban dől el, hogy olvasóvá válik-e.
A populáris irodalomnak is lehet szerepe az irodalomtanításban, elsősorban az általános iskolákban – így válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére. A képviselő azt szerette volna megtudni, hozzányúl-e a kormány a kötelező olvasmányok listájához, és szerepet kaphatnak-e a populáris olvasmányok.
Valamiféle kulturális sokk kell ahhoz, hogy a középiskolások elhiggyék, az irodalom egy élő dolog - véli Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, aki éppen ezért két-három napos verseket is bevisz irodalomóráira, lefújva ezzel a port az irodalomról. A pedagógus az Eduline-nak adott interjúban úgy fogalmazott, "az nem irodalomtanítás, hogy a tanár bemegy, elmondja a tananyagot, aztán visszakérdezi dolgozatíráskor", az irodalmi műveket pedig nyugodtan ki lehet emelni abból a korból, amelyből származnak.
Szükség van-e kötelező olvasmányokra, vagy hagyni kellene, hogy a magyartanárok tanítványaikkal együtt döntsék el, milyen irodalmi műveket dolgoznak fel az órákon? Élvezik-e a Jókai-regényeket a tizenévesek, és mi a helyzet a kortárs ifjúsági regényekkel?
Van-e olyan kötelező olvasmány, amelyet szeretnek az általános iskolások? Valóban elriasztja az olvasástól a tizenéveseket egy-egy nehezebben feldolgozható irodalmi mű?
A világ- és a magyar irodalom is kimaradt a hároméves szakiskolai programban tanuló diákok tanmenetéből - a magyar nyelvet és az irodalmat ebben a tanévben az anyanyelvi kommunikáció nevű tantárgy váltja fel.
Sir Arthur Conan Doyle különc nyomozójának, Sherlock Holmesnak a történeteit világszerte az irodalomtörténet kincsei közt tartják számon - nem így Virginia amerikai szövetségi államban, amelynek egyik körzetében egyenesen száműzték az iskolai tananyagból.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
