Egy mai huszonévesnek már szinte esélye sincs saját erőből lakáshoz jutni — a számok durván rámutatnak, mennyire kiszorultak a fiatalok a lakáspiacról.
A tévhit ellenére nem a ponthatárhúzás után nő meg hirtelen a kereslet.
Még úgy is, hogy országos szinten némi csökkenés tapasztalható.
Nehéz helyzetben vannak a fiatalok a lakhatás terén. A családtámogatások várható szigorodása pedig tovább ronthatja a lakáshoz jutási lehetőségeket.
Megfizethető lakást találni egyre nehezebb: a lakbérek országosan 15 százalékkal nőttek tavalyhoz képest.
Iskola épület, tornaterem, ebédlő, kazánház, szolgálati lakás – ezt mind megkaphatja az, aki megveszi az 5918 négyzetméteres területen elfekvő épületegyüttest.
A januári béremelés miatt nem csak Budapesten, országos szinten emelkedtek a bérleti díjak.
Jó megoldást jelenthetnének a 15-25 négyzetméteres, belvárosi minigarzonok a kollégiumi helyekről lemaradó, Budapesten tanuló elsőéveseknek, de az albérletárak emelkedése miatt már ezekért a kislakásokért is 65-90 ezer forintot kell fizetni havonta.
Több mint 30 százalékuk túlzsúfolt helyen lakik.
Az egyik kerületben a 200 ezres határt is átlépték a szeptemberi bérleti díjak.
Budapesten az átlagos bérleti díj 145 ezer forint. A legnagyobb egyetemvárosok közé tartozó Debrecenben, Szegeden és Pécsen 10 ezer forinttal emelkedett a bérleti díj.
A kollégiumi felvételi ponthatárok kihirdetése után rengeteg egyetemista vág bele az albérletkeresésbe - idén talán egyszerűbb lesz?
A nemzetközi matek és digitális kultúra versenyek, táborok miatt szinte lehetetlen küldetés időpontot egyeztetni a Szent István Gimnázium végzős diákjával, Keresztély Zsófiával, aki nemcsak az MIT-ra, hanem gyakorlatilag a Cambridge Egyetemre is bekerült.
