Irène Joliot-Curie nemcsak Marie Curie lányaként ismert a tudomány világában, hanem tudós és atomfizikus is, aki a munkásságáért férjével közösen megkapta a kémiai Nobel-díjat.
Fontos szerepet játszott a Holdra szállásban és a NASA egyik teherűrhajója is a nevét őrzi: ő volt Katherine Johnson, vagy lánykori nevén Katherine Coleman, aki azt vallotta, hogy sohasem egyedül, hanem mindig csapatban érte el az eredményeit.
Lise Meitner neve sokak számára ismeretlen, pedig annak idején ő volt az, aki nélkül nem írhatták volna le a világon elsőként a maghasadás elméletét. Az ezért járó Nobel-díjat kollégája és barátja, Otto Hahn vehette át. A maghasadás felfedezése körül azóta is vita dúl, sokak szerint a díj elmaradása a Nobel-bizottság részéről a kirívó rasszizmus és szexizmus egyik legrosszabb példája.
Sorozatunkban most egy olyan, „sugárzó” tehetségű tudósról lesz szó, aki nem maradt a férje árnyékában. Ő volt az első nő, aki megkapta a Nobel-díjat 1903-ban. Marie Curie felfedezőkedvéért és tudományos eredményeiért az életével fizetett, halálát olyan betegség okozta, ami a sugárzásnak való kitettségtől alakult ki.
Ki emlékszik ma Mileva Marićra, a zseniális szerb tudósra, aki férjével együtt megalkotta a modern fizika világképét? Szinte senki, aminek elsősorban az az oka, hogy minden tudományos eredményét, publikációját és találmányát a férje, Einstein nevén nyújtották be. Új sorozatunkban híres tudósok kevésbé ismert feleségeit mutatjuk be, akiknek nemcsak az volt a dolguk, hogy esténként meleg vacsorát tegyenek az asztalra, hanem a tudományos életben is bizonyítottak.
Inkább életre szóló barátság, mint szenvedélyes szerelem kötötte össze a XX. század egyik legnagyobb koponyáját, Szilárd Leót Gertrude "Trude" Weiss-szel. Több évtizeden keresztül inspirálták egymást és hatottak egymásra. Mikor Szilárd rákos lett, közösen dolgozták ki a betegség radioterápiás kezelését. Új sorozatunkban híres tudósok kevésbé ismert feleségeit mutatjuk be, akiknek nemcsak az volt a dolguk, hogy esténként meleg vacsorát tegyenek az asztalra, hanem a tudományos életben is bizonyítottak.
Kaszinók, partik, négy férj és egy kis kódolás - minden ma futó számítógépes program Dán Klára több mint hetven évvel ezelőtt írt kódján alapszik. Története ugyanolyan elismerést érdemelne, mint férjéé, a polihisztor Neumann Jánosé. Új sorozatunkban híres tudósok kevésbé ismert feleségeit mutatjuk be, akiknek nemcsak az volt a dolguk, hogy esténként meleg vacsorát tegyenek az asztalra, hanem a tudományos életben is bizonyítottak.
Impozáns homlokzat erősen századfordulós karakterelemekkel esetleg monumentális és minimalista – kíváncsiak vagyunk arra, hogy szerintetek melyik nagyobb egyetemnek van Magyarországon a legszebb épülete.
