Majdnem hatvan százalékkal, 34 ezerrel kevesebben kezdhették volna el az alap- vagy osztatlan képzést 2014-ben, ha már most is kötelező lenne a középfokú nyelvtudás igazolása a felvételin. Ezt 2020-tól biztosan bevezetik, arra azonban, hogy hogyan fog növekedni a nyelvvizsgázók aránya, a kormánynak egyelőre nincs forgatókönyve.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének meghívására a szervezet vezetői kollégiumának tagjai egyeztettek Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral a felsőoktatás fejlesztésének irányvonalairól, és az ezt megalapozó Fokozatváltás a felsőoktatásban című felsőoktatási stratégiáról - közölte az akadémia pénteken az MTI-vel.
Jövőre 17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, amely elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek adott év végi interjúban, amelyben kitért arra is: jövő tavaszig minden intézménynél áttekintik a szakstruktúrát.
2015-től felmérnék a felsőoktatásba belépő, illetve a végzős hallgatók kompetenciáit: az eredmények határoznák meg, kinek kell felzárkóztató kurzusra járnia. A felsőoktatási államtitkárság a lemorzsolódási arány tízszázalékos csökkenését várja az intézkedéstől. Íme, a részletek.
2020-tól kötelező lehet a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi az egyetemi-főiskolai felvételin. Igaz, kivételek lesznek.
Érettségi nélkül felvételizhetnének a felsőoktatásba a szakmunkások Palkovics László elképzelése szerint. A vs.hu-nak adott interjúban a felsőoktatási államtitkár azt mondta: közgazdászokból hiány van, ezért át kell gondolni az állami ösztöndíjas helyek számát a gazdasági képzéseken.
Az októberben nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepció az utóbbi négy évben már az ötödik-hatodik ilyen dokumentum. Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint még az idén elfogadhatják, ami a szakok számának drasztikus csökkentésével és új intézménytípusok megjelenésével járhat.
Hiányolja a bölcsészet- és társadalomtudományi területet érintő terveket az új felsőoktatási koncepcióból a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. A szervezet minden szakon bevezetné a kötelező emelt szintű érettségit.
Az már biztos, hogy a következő két évben emelkedik a minimumponthatár, ennél azonban nagyon változásokra is számíthatnak azok, akik egyetemre, főiskolára készülnek. Az új felsőoktatási koncepció alapján elképzelhető, hogy 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez, és a választható szakok száma is csökkenni fog. Íme, a legfontosabb változások.
Csökkentené az alapszakok számát és bevezetné a duális képzést a gazdaságtudományi területen a felsőoktatási államtitkárság, amely az ágazat stratégiatervezetét múlt szerdán hozta nyilvánosságra.
Megnéztük, hogyan képzeli el a felsőoktatást a kedden nyilvánosságra hozott új koncepció, és összegyűjtöttük a legfontosabb információkat azoknak, akik a februárban induló képzésekre szeretnének jelentkezni. A hét hírei és cikkei.
Négy típusba - tudományegyetem, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme/főiskola, közösségi főiskola - sorolná a felsőoktatási intézményeket az új felsőoktatási koncepció, amelyet kedden tárgyalt a Felsőoktatási Kerekasztal, és amely decemberben kerülhet a kormány elé.
A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.
