2015-től felmérnék a felsőoktatásba belépő, illetve a végzős hallgatók kompetenciáit: az eredmények határoznák meg, kinek kell felzárkóztató kurzusra járnia. A felsőoktatási államtitkárság a lemorzsolódási arány tízszázalékos csökkenését várja az intézkedéstől. Íme, a részletek.

A két kompetenciateszt célja egyrészt annak felmérése lenne, hogy mennyit fejlődtek a hallgatók a képzés ideje alatt, másrészt így kiszűrhetik azokat az elsőéveseket, akik könnyen elbuknának a vizsgákon - olvasható az új felsőoktatási koncepcióban.

A dokumentum szerint a képzés kezdetén és befejezésekor is "szükséges vizsgálni a hallgatók általános kompetenciaszintjét, hogy világossá váljon, az adott képzés milyen mértékben járult hozzá a hallgatói készségek és ismeretek fejlesztéséhez".

A lemorzsolódás jelenlegi, 35 százalékos arányát 2020-ra 25 százalékra csökkentené a felsőoktatási államtitkárság: a kompetenciamérés eredménye alapján az alsó harmadba tartozó hallgatóknak ezért felzárkóztató kurzusokat hirdetnének meg "a lemorzsolódás csökkentése és az adott szakon szükséges speciális ismeretek szintjének javítása érdekében". Palkovics László felsőoktatási államtitkár is arról beszélt egy kedden megjelent interjúban, hogy így már a képzés elején kiderülne, hogyan kell segíteni a hallgatókat.

A kompetenciamérés bevezetéséhez módosítani kell a felsőoktatási törvényt. A stratégiát december 5-én tárgyalja a Felsőoktatási Kerekasztal, ezután kerülhet a kormány elé.

Az új felsőoktatási koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, a gazdasági képzésekéről itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!