Legkésőbb július 31-ig jelezhetitek az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, ha az intézményi pontok számításánál valami hiba csúszott a rendszerbe, ezért nem jutottatok be az egyetemre.
Szeretnék, ha több lány, hátrányos helyzetű diák és látássérült jelentkezne ilyen képzésekre.
A diplomát mind a hat egyetem sajátjának tekinti majd.
Évről évre az Eötvös Loránd Tudományegyetem a felsőoktatási felvételi egyik legnépszerűbb intézménye. De vajon hányan végezhetik a képzésüket "ingyen", és kaphatnak állami ösztöndíjat? Mutatjuk az idei számokat.
Fontos, hogy minél többen benne maradjanak a rendszerben, ugyanakkor fenn kell tartani a minőségi számonkérést annak érdekében, hogy felkészült szakemberek lépjenek ki a kapun a megszerzett diplomával – mondja a lemorzsolódás problémájáról Sonnevend Pál, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja.
A feltárt dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kisméretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak.
Egy héttel korábban kezdődik majd a második félév.
A továbbiakban nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik illegálisan próbálnak behatolni az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanulmányi rendszerébe.
Idén több mint 31 ezren jelentkeztek az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Mutatjuk a ponthatárokat a legnépszerűbb képzéseken.
Sokan történelemből emelteznek, rengeteget készülnek az érettségire, több nyelvvizsgájuk van, teljesítményükkel legalább 450 pontot elérnek a felvételin, mégsem sikerül bejutniuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem államilag támogatott jogi képzésére. Ákossal beszélgettünk, aki 2020-ban felvételizett, pont, amikor bevezették azt, hogy minimumponthatár helyett inkább nyolcvanra korlátozzák az államilag támogatott helyek számát.
Adamik Béla, az ELTE Ókortudományi Intézet Latin Tanszékének docense és egyben a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója a HORIZON-ERC program keretében 2023. szeptemberi kezdettel öt éves ERC Advanced Grant támogatást nyert pályázatával a Nyelvtudományi Kutatóközpontban.
Bár még mindig nincsenek sokan, az utóbbi években több hazai egyetem is szerzett valamilyen nemzetközi minősítést – vagy egy-egy programjára vagy az egész intézményre. Vizsgamentesség, külföldön is értelmezhető diplomák – ilyesmit ígérnek, miközben az egyik érintett intézménynél azt mondják: a szervezetek abba nem szólnak bele, milyen tárgyakat tanítanak, inkább azt kérik számon, hogy céltudatosan tervezzék meg azokat.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
