Kifogásolja az Európai Bizottság Erasmus-ügyben hozott határozatát hat modellváltó egyetem
Szerintük az Európai Unió magyar kormánnyal kapcsolatos problémáihoz semmi közük a magyar egyetemeknek.
Szerintük az Európai Unió magyar kormánnyal kapcsolatos problémáihoz semmi közük a magyar egyetemeknek.
A módosításokról a magyar kormány egyelőre nem küldött értesítést az Európai Bizottság számára.
Palkovics László a lépését azzal indokolta, hogy ezzel segítené a kormány az Erasmus-üggyel kapcsolatos sikeres tárgyalásait az Európai Unióval.
Ettől a tanévtől kezdve nincs magyar hallgató ezekről az egyetemekről külföldön az Erasmus+ keretein belül.
Továbbra is megoldatlan a csereprogramok uniós finanszírozásának ügye, az álláspontok inkább távolodnak, mintsem közelednek egymáshoz.
Kiderült, hogy az Európai Bizottság az alapítványi egyetemek helyzetét részben rendezni hivatott összeférhetetlenségi szabályokat csak akkor vizsgálja meg, ha azokat már elfogadta a magyar parlament. Sok még a kérdőjel.
A KIM azt közölte, a megállapodások aláírásának határideje ez év november vége, illetve jövő június végéig biztosítottak az Erasmus+ mobilitási programjai, és a jövő évi költségvetés is fedezetet biztosít szükség esetén ennek folytatására.
Még a polgármestereket is kivennék az egyetemi alapítványok kuratóriumából, pedig ez nem is szerepelt a brüsszeli elvárások közt. Ám így is lehetnek még vitás pontok, kérdés, hogy sikerül-e mindent lezárni júliusig, amikor a jövő évi Erasmus-szerződéseket meg kellene kötni.
A polgármesterek kivételével az összes köztisztviselőnek távoznia kell az egyetemek kuratóriumaiból.
Szakértők szerint "csak a jéghegy csúcsa", hogy aktív politikusok ültek az egyetemi kuratóriumok élén, a probléma ennél sokkal mélyebb.
Bizonytalan helyzetbe került 21 magyar alapítványi egyetem nemzetközi csereprogramjának jövője, március végéig kell megállapodnia a kormánynak, ha 2024-ben is szeretnének az érintett egyetemek Erasmus+ és Horizont programokban részt venni - és ez még csak a jéghegy csúcsa. Elhoztuk a hét legfontosabb híreit az egyetemi felvételivel, a tanári tiltakozásokkal és leendő középiskolásokra váró fontos vizsgákkal kapcsolatban is.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.