Vajon elég lesz az Európai Bizottságnak a kormány javaslata? Felsőoktatás
Eduline

Vajon elég lesz az Európai Bizottságnak a kormány javaslata?

Szakértők szerint "csak a jéghegy csúcsa", hogy aktív politikusok ültek az egyetemi kuratóriumok élén, a probléma ennél sokkal mélyebb.

Még zajlik a kormány javaslatának kiértékelése, de brüsszeli források szerint már találtak kivetnivalót a kormány által benyújtott csomagban – írja a Portfolio.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós forrásokért felelős miniszter múlt héten mondta el a Hír TV-nek, hogy a kormány államtitkári szinttől felfelé összeférhetetlennek nyilvánítaná a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokban a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel, és 6+6 évben maximalizálnák a mandátum időtartamát, így felelnének meg az Európai Bizottságnak, hogy nyárra megérkezzenek a korábban határozatlan időre megvont támogatások az Erasmus+ és Horizont Európa programhoz.

A lap értesülései és Zászkaliczky Márton, a kutatókat tömörítő Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tagja szerint ez azonban csak „a jéghegy csúcsa”. A kutató a Science Businessnek azt mondta, szerinte most arról folyik a vita, hogy államtitkárok vagy polgármesterek legyenek-e az alapítványok élén, ez azonban „csak egy trükk”, mert a valódi kérdés valójában az, hogy „kinek kellene kineveznie ezeket a kuratóriumokat, és mekkora hatalommal kellene rendelkezniük ezeknek az alapítványoknak”.

A Science Business szerint közérdekű vagyonkezelő szervezetek más európai országokban is működnek, és az sem ritka, hogy politikusok ülnek az egyetemek kuratóriumaiban, az ADF tagja szerint azonban jelentős a különbség a külföldi és a magyar forma között. Míg ugyanis máshol az aktív politikusok csak felügyeleti vagy tanácsadói szerepeket látnak el, a szenátusok és egyetemi testületek pedig korlátozzák a jogaikat, addig Magyarországon az alapítványok hatalma erősebb az egyetemi szervezeteknél.

Zászkaliczky Márton szerint a legfőbb probléma Magyarországon, hogy az alapítványok tulajdonképpen saját magukat ellenőrzik, hiszen a korábbi tagokat a kormány, az újakat pedig a jelenlegi tagok nevezték ki. Bár papíron így függetlennek számítanak, egy 2022-es jogállamisági jelentésben Brüsszel megállapította, hogy a tagok több mint 70 százaléka vagy a kormánnyal vagy személyesen a miniszterelnökkel áll kapcsolatban.

"A 106 igazgatósági tag közül becslések szerint kevesebb mint 25 százalék rendelkezik tudományos háttérrel, és mindössze három személynek van releváns nemzetközi szakmai karrierje" - áll a jelentésben.

Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora abszurdnak nevezte a közalapítványi kezelést, mivel szerinte a kormány az alapítványok haszonélvezőivé tette a kuratóriumokat, amelyek amellett, hogy közpénzeket kapnak, azok felhasználásáról is maguk dönthetnek. "Amivel rendelkezünk, az egy vagyonkezelő cég, amelynek megengedik, hogy profitra törekedjen" – mondta a Science Businessnek.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.