Szakértők szerint "csak a jéghegy csúcsa", hogy aktív politikusok ültek az egyetemi kuratóriumok élén, a probléma ennél sokkal mélyebb.

Még zajlik a kormány javaslatának kiértékelése, de brüsszeli források szerint már találtak kivetnivalót a kormány által benyújtott csomagban – írja a Portfolio.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós forrásokért felelős miniszter múlt héten mondta el a Hír TV-nek, hogy a kormány államtitkári szinttől felfelé összeférhetetlennek nyilvánítaná a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokban a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel, és 6+6 évben maximalizálnák a mandátum időtartamát, így felelnének meg az Európai Bizottságnak, hogy nyárra megérkezzenek a korábban határozatlan időre megvont támogatások az Erasmus+ és Horizont Európa programhoz.

A lap értesülései és Zászkaliczky Márton, a kutatókat tömörítő Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tagja szerint ez azonban csak „a jéghegy csúcsa”. A kutató a Science Businessnek azt mondta, szerinte most arról folyik a vita, hogy államtitkárok vagy polgármesterek legyenek-e az alapítványok élén, ez azonban „csak egy trükk”, mert a valódi kérdés valójában az, hogy „kinek kellene kineveznie ezeket a kuratóriumokat, és mekkora hatalommal kellene rendelkezniük ezeknek az alapítványoknak”.

A Science Business szerint közérdekű vagyonkezelő szervezetek más európai országokban is működnek, és az sem ritka, hogy politikusok ülnek az egyetemek kuratóriumaiban, az ADF tagja szerint azonban jelentős a különbség a külföldi és a magyar forma között. Míg ugyanis máshol az aktív politikusok csak felügyeleti vagy tanácsadói szerepeket látnak el, a szenátusok és egyetemi testületek pedig korlátozzák a jogaikat, addig Magyarországon az alapítványok hatalma erősebb az egyetemi szervezeteknél.

Zászkaliczky Márton szerint a legfőbb probléma Magyarországon, hogy az alapítványok tulajdonképpen saját magukat ellenőrzik, hiszen a korábbi tagokat a kormány, az újakat pedig a jelenlegi tagok nevezték ki. Bár papíron így függetlennek számítanak, egy 2022-es jogállamisági jelentésben Brüsszel megállapította, hogy a tagok több mint 70 százaléka vagy a kormánnyal vagy személyesen a miniszterelnökkel áll kapcsolatban.

"A 106 igazgatósági tag közül becslések szerint kevesebb mint 25 százalék rendelkezik tudományos háttérrel, és mindössze három személynek van releváns nemzetközi szakmai karrierje" - áll a jelentésben.

Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora abszurdnak nevezte a közalapítványi kezelést, mivel szerinte a kormány az alapítványok haszonélvezőivé tette a kuratóriumokat, amelyek amellett, hogy közpénzeket kapnak, azok felhasználásáról is maguk dönthetnek. "Amivel rendelkezünk, az egy vagyonkezelő cég, amelynek megengedik, hogy profitra törekedjen" – mondta a Science Businessnek.