Több mint háromszáz diák vett részt a Gyermek- és Ifjúsági Országgyűlésen, ahol minisztereknek és államtitkároknak tehették fel kérdéseiket. A fiatalok többek között az iskolai étkeztetés minőségét, a vidéki orvoshiányt, a mesterséges intelligencia felelős használatát és az internethasználat biztonságát firtatták.
Minden ötödik megkérdezett valamilyen tekintélyelvű kormányzást részesítene előnyben.
Szeptember 15-én a Fridays for Future mozgalommal kiegészülve ismét nagyszabású tüntetésre készülnek a pedagógusok és a diákok.
A pedagógusok elsősorban rendezvényszervezőként kezelik a diákönkormányzatokat, azon keresztül a diákok többsége úgy érzi, nem is tudja érdemben befolyásolni a fontosabb döntéseket.
Szó lesz például arról, hogyan működhetnek demokratikusabban a pártok, lojálisnak kell-e lennie az állami szakértőknek és van-e ideológiája a bitcoinnak.
Minap utazom a villamoson, látom a szembeszéken egy kicsi gyerek nézeget az ablakon. Mellette utazik a nagymama. Kicsi gyerek előredől a lehúzott ablaknál, és nagymama figyelmezteti: „Ne hajolj ki Tomika, mert rád szól a vezető bácsi”. Ebben az epizódban benne foglaltatik az egész mondanivalóm. Kell-e magyarázzam, hogy a kicsi gyereknek épp megtanítottuk, nem a személyes biztonsága, hanem a hatalomtól való aggódás miatt szükséges az ablakon belül maradnia.
A demokrácia kicsiben, így is jellemezhető az Országos Diákparlament, melynek 2017-ben ismét Székesfehérvár ad otthont. A diákok egy éve készülnek a gyűlésre, ügyeiket alapos körültekintéssel válaszották ki, mellyel kapcsolatban változtatásokat várnak a kormánytól.
Csekély az esély, hogy megoldást találjanak a menekültválságra, a modellezés a demokratikus intézményrendszer megértésére irányul.
Egyre kiábrándultabbak a politikából az egyetemisták és főiskolások, csökkenő részvételi szándék mellett inkább a Jobbikot és az LMP-t támogatják - derült ki az Aktív Fiatalok Magyarországon friss felméréséből.
Furcsán néztek a kerítés mellett elhaladók a XI. kerületi Kürt Alapítványi Gimnázium udvarán jelelő diákokra. A hasonló jelenetek az iskolában egyáltalán nem ritkák: tolerancianapon jártunk.
Számtalan jobbnál-jobb elvárásunk van az oktatással szemben, ezek azonban aligha valósulhatnak meg többek között a...
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
