#autóipar

Felnőttképzés Eduline

„Örülünk annak, ha valaki önálló annyira, hogy végiggondolja a saját karriertervét”

„Nagy a verseny a fiatalokért, de Budapest közepén sem könnyebb munkaerőt találni, mint Kecskeméten” – mondta az Eduline-nak Ludvig Orsolya, a kecskeméti Mercedes-Benz gyár kommunikációs és vállalati kapcsolatainak igazgatója, akit a HVG Állásbörzén kérdeztünk többek között arról, milyen esélyekkel indulnak az autóiparban a németül nem beszélő pályakezdő mérnökök, és milyen továbblépési lehetőségeik vannak a jól teljesítő gyakornokoknak.

Felsőoktatás Eduline

Ő az igazi jolly joker: milyen feladatai vannak a HR generalistának?

Teljesítményértékelési rendszert működtet, tehetségeket keres, céges rendezvényeket szervez, állásbörzéken és konferenciákon vesz részt - a generalista a HR világában igazi jolly joker. De milyen készségekkel kell rendelkezniük ezeknek a szakembereknek, ha az autóiparban szeretnének elhelyezkedni? Egyetemistákat és egy toborzási specialistát kérdeztünk erről.

Felsőoktatás Eduline

Akik nélkül semmi nem működik: mit csinálnak a stratégiai beszerzők?

Milyen feladatai vannak egy autóipari vállalat stratégiai beszerzőjének? Klasszikus, „nyolcórás” irodai munkáról van szó, vagy inkább olyan munkakörről, amely azokhoz passzol igazán, akik szívesen utaznak? És vajon milyen tulajdonságokkal és ismeretekkel kell rendelkezniük azoknak a diplomásoknak, akik ilyen pozícióra pályáznak?

Felnőttképzés Eduline

Pályakezdőként az autóiparban? Mutatjuk a lehetőségeket

Milyen lehetőségek várnak a pályakezdőkre az autóipari vállalatoknál? El lehet-e helyezkedni angol- vagy némettudás nélkül? Milyen gyakornoki programok közül lehet választani, és van-e esélyetek az autóiparban, ha nem műszaki, hanem bölcsész-, gazdasági, informatikai vagy éppen orvosi diplomát szereztetek?

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.