Az AutiSpektrum Egyesület szerint ha nincs jelzés a tankerületek felé, azt fogják hinni, hogy minden rendben van.
Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Csuja Imre is elsőre elfogadta a nekik felajánlott szerepeket.
Mutatjuk a fogadó intézmények listáját.
Évről évre drasztikusan emelkedik az autista diákok száma a közoktatásban. Ennek ellenére mintegy 70 százalékuk normális intellektusú, és a maradék 30% az, aki társuló értelmi akadályozottsággal, vagy épp kiemelt értelmi képességekkel bír, mégis nagyon nehéz nekik olyan iskolát találni, ahol szerető, támogató közeg veszi őket körül.
A MET szerint ez volt az egyetlen lehetőség, hogy a gyerekek és az intézmény tanárai folytathassák a munkájukat.
Az érintett kisgyerek édesanyja most azt szeretné megtudni, hogy az említett óvodapedagógus miért foglalkozhat továbbra is gyerekekkel.
Az osztálytermen kívül, az iskola folyosóján a tanterem ajtaja mellé helyezett padon és széken töltötte idejét az az autista diák, akit osztálytársa korábban bántalmazott.
A súlyos autista Feca szobájában nyár óta nem szerelték meg a radiátort.
Egy év alatt több mint 4700-zal nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, és ezzel az idei tanévet már több mint 88 300 ilyen diák kezdte el - közölte a Magyar Nemzet szerdai számában az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adataira hivatkozva.
Egy új találmány segítene az autista gyerekeknek. Az eddig sok értelmes dologra nem használt okosszemüvegek végre hasznosak lehetnek.
Egy 17 éves, autista fiút is esélyesnek tartanak a Nobel-díjra. Jacob Barnett 11 évesen kezdte el az egyetemet és most éppen a relativitáselmélet új megközelítésén dolgozik.
A nevelési problémákkal - például autizmussal – küzdő diákok jó része nem kapja meg a megfelelő nevelést, mert az intézmények többsége nincs felkészülve erre – írja a mai Magyar Nemzet. Nincs elég szakember, és a rendszerrel is vannak gondok.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
