Drámaian megnőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma: mi történik? Közoktatás
eduline/mti

Drámaian megnőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma: mi történik?

Egy év alatt több mint 4700-zal nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, és ezzel az idei tanévet már több mint 88 300 ilyen diák kezdte el - közölte a Magyar Nemzet szerdai számában az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adataira hivatkozva.

A lap szerint az elmúlt öt évben évente legfeljebb ezer fővel nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma. 2012-ben mintegy 81 100 ilyen tanuló kezdte a tanévet, 2015-ben 83 600, ám az idei, 2016/2017-es tanévre a létszámuk 88 300-ra ugrott.

A lap által megszólaltatott szakértő, Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! közhasznú egyesület vezetője tapasztalatai alapján nem látta indokoltnak a növekedést, ezért úgy vélte, hogy esetleg statisztikai indoka van az eredménynek. Hozzátette, hogy amennyiben valós növekedésről van szó, akkor elképzelhető, hogy ahhoz az oktatási rendszer hiányosságai is hozzájárulhattak ehhez.

„Amelyik gyerek egy kicsit is más, mint a többi, az nagyon szenved a mai oktatási rendszerben” – mondta az egyesületvezető hozzátéve, hogy maguk a pedagógusok is sokszor félnek ezen diákok oktatásától, mivel nem kapták meg az ehhez szükséges szakmai felkészítést.

Sajátos nevelési igényű a köznevelési törvény szerint az a tanuló, aki szakértői bizottság szerint valamilyen fogyatékossággal bír, halmozottan fogyatékos, illetve pszichés fejlődési zavarban szenved, például autista.

Az Emmi idei tanévre vonatkozó adatai alapján az általános iskolába járó sajátos nevelési igényű gyerekek kevesebb mint 70 százalékát oktatják integráltan - írta az újság.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.