Itt a korábban félreértelmezettnek bizonyult spanyolországi esetben, most külön kiemelték az összes Magyarországon futó csereprogramot. A döntésüket pedig addig tartják fenn, amíg az uniós döntés nem változik a hazai Erasmus-üggyel kapcsolatban.
A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, de szerda estére részletes indoklást is fűztek a határozathoz.
Szerintük az Európai Unió magyar kormánnyal kapcsolatos problémáihoz semmi közük a magyar egyetemeknek.
Az Európai Bizottság még a héten visszadobhatja a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról hozott törvényt.
A módosításokról a magyar kormány egyelőre nem küldött értesítést az Európai Bizottság számára.
Módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.
Befogadta az alapítványi egyetemek perét az EU Bírósága, másfél-két évbe telhet, hogy kiderüljön részt vehetnek-e az Erasmus programban.
Navracsics Tibor szerint egyelőre nem látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról.
November 23-ig kellett volna megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal Erasmus-ügyben. Hankó Balázs elmondta, hol tartanak most a tárgyalások.
A Erasmus-ösztöndíjak befagyasztása több mint 182 ezer diákot érint.
Kiderült, hogy az Európai Bizottság az alapítványi egyetemek helyzetét részben rendezni hivatott összeférhetetlenségi szabályokat csak akkor vizsgálja meg, ha azokat már elfogadta a magyar parlament. Sok még a kérdőjel.
Az Erasmus-programok felfüggesztése a hazai egyetemeken a most kiutazó hallgatókat elvileg még nem érinti. Ugyanakkor a bizonytalan jelentkezés és az erről szóló belső kommunikáció igen tanulságos. Volt olyan általunk megkérdezett egyetemista, akinek azt mondták: még tavaszig jelentkezzen, biztos, ami biztos. Máshol eredetileg azt tanácsolták, inkább a jövő tavaszi félévre jelentkezzenek, hátha addig többet lehet majd tudni, végül úgy döntöttek más intézményhez hasonlóan: kifizetik az őszit. Közben a kormány lázasan igyekszik megállapodni, de az ügy egyelőre függőben van.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
