Július 17-én tartják az Emoji Világnapját. Bár napi szinten használjuk a színes, apró ikonokat, sokan nem tudják, hogy valójában milyen hosszú utat tettek meg a szöveges érzelmi kifejezés eszközeiként. Ebben a cikkben visszatekintünk ennek a digitális nyelvnek az eredetére és fejlődésére.
Érzelmek karakterekben: az emotikonok születése
Már a 19. században is voltak próbálkozások arra, hogy az írott szövegben megjelenjenek az érzelmek. 1881-ben az amerikai Puck magazin közölt először olyan tipográfiai "arcokat", melyekkel arcjátékot imitáltak – bár inkább humoros kísérletként.
Az igazi mérföldkő 1982. szeptember 19-én érkezett el, amikor Scott Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora javasolta a :-) és :-( jelek használatát az egyetemi üzenőfalon. Ezekkel lehetett megkülönböztetni a vicces vagy komoly hozzászólásokat. Ez a nap számít a modern emotikon születésének.
Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok
Kaomoji: a japán képecskék
A karakteres arckifejezések Japánban is fejlődésnek indultak: a '80-as évek közepén megjelentek a kaomojik – például (^_^), (T_T) –, amelyek nem oldalra döntött, hanem szemből nézett arcokat ábrázoltak. Ezek a japán kultúrára jellemző vizualitást tükrözték, ahol a szemeknek nagy jelentősége van az érzelmi kifejezésben.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban az oldalt fordított emotikonok – más néven smiley-k – terjedtek el, amelyek a nyugati világban váltak népszerűvé.
Az első emojik, a mobilkommunikáció úttörői
A valódi emoji-forradalom 1997-ben indult, amikor a J-Phone (ma SoftBank) piacra dobta a SkyWalker DP-211SW mobiltelefont, amely már 90 különböző emoji ikont tartalmazott. Ezek között szerepelt például a „kakimoji” is. Sokan ezeket tartják a világ első mobilos emojijainak.
A következő mérföldkő 1999-ben következett: Shigetaka Kurita, a japán NTT Docomo munkatársa megalkotta az első színes, 176 darabból álló emoji-készletet, amely az időjárást, érzéseket, tárgyakat és közlekedési eszközöket ábrázolta. Ezek célja az volt, hogy hatékonyabbá tegyék a mobilos kommunikációt. Kurita emojijai mára a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) állandó gyűjteményének részévé váltak.
Az emoji világhódítása
Az igazi globális áttörést 2010 hozta, amikor az Unicode Consortium hivatalosan is felvette az emojikat a szabványai közé. Ez azt jelentette, hogy a különböző operációs rendszerek és eszközök már egységesen jeleníthették meg őket. 2011-ben az Apple, majd 2013-ban az Android is saját emoji-billentyűzettel jelentkezett – ezzel az emojik végleg beléptek a digitális hétköznapjainkba.
2015-ben az Oxford Dictionaries történelmet írt: az év szavának a „😂” (nevetve síró arc) emojit választotta. Ez jól mutatja, mennyire beépültek ezek a kis ikonok a nyelvhasználatba.
Azóta az emoji-készlet folyamatosan bővül: megjelentek a bőrszín-változatok, a nemsemleges karakterek, valamint a fogyatékossággal élőket ábrázoló ikonok is. Az emoji ma már nem csupán érzelmek, hanem identitások és társadalmi üzenetek kifejezőeszköze is.
A törióra végére hoztunk egy kvízt is, melyben emojikat mutatunk, nektek pedig ki kell találnotok, melyik költőre vagy íróra utalhatnak:
