Tételezzük fel, hogy hónap vége van. Az ösztöndíjból már nincs sok a számlánkon. Kipróbáltuk, hogy heti 10 ezer forintból mennyire változatosan lehet enni . Azt hiszem nem árulunk zsákbamacskát, ha azt mondjuk, nem volt egyszerű.

A kollégiumi kajafelhozatal tele van lemondásokkal. Nincsenek óriási adagok, ha mindent saját pénzből kell megoldani. Nem lehet a legjobb minőségű alapanyagokat beszerezni, és sajnos van arra is példa, hogy a napi három étkezés nem feltétlenül jön össze.

Arra adtuk a fejünket, hogy teszünk egy kísérletet és megnézzük, hogy egy hétre 10 ezer forintból mennyire lehet változatosan étkezni. A legegyszerűbb kolikaják helyett próbáltunk olyan ételekhez hasonlókat készíteni, amit az Eduline-on megjelent korábbi cikkünkben összegyűjtöttünk.

Mi fér bele 10 ezer forintba?

Maga a főzés nem okozott túl nagy gondot, a tervezés viszont annál inkább. Hosszas gondolkodást igényelt, hogy mi is az, ami belefér a pénzügyi keretbe.

Az már az első pillanatban világossá vált, hogy el kell engedni bizonyos dolgokat. Ilyenek például a szénsavas üdítők és a gyümölcslevek, illetve a kávé. Ez utóbbi, akárhol is vesszük – mert sok esetben a kollégiumokban nem nagyon található kávéfőző – nagyon megdobja az alapkiadásokat. Például egy kávé tejjel alsó hangon is 350-650 forint között mozog, ami luxusnak számít hó végén egy egyetemistának. Így végig csak csapvizet ittunk.

A 3-4 napig is elegendő nagy fazék paprikáskrumpli helyett úgy döntöttünk, próbálunk változatosan zöldséget, gyümölcsöt, húst, tojást és tejterméket is enni, így az alábbi listát állítottuk össze.

 

Ami egyedüli luxusként úgy ítéltük, hogy beleférhet, az a spéci amerikai chips, amit szintén felhasználtunk az egyik ételbe alapanyagként.

Ami nem szerepelt a bevásárlólistán, mivel volt a konyhánkban: 5 darab banán, egy vekni kenyér, leveskocka és egy 10 darabos S/M méretű tojás. Ezeknek az élelmiszereknek az árait összeszedtük a szupermarketben tett látogatásunk alatt, és a végső kalkulációban hozzáadtuk a már elköltött 8.353 forinthoz.

Kolimenü egy hétre

 

Hétfő: Reggelire a vekni kenyérből készült egy sonkás, sajtos szendvics. Sem a sonkát, sem a sajtot nem lehetett benne túlzásba vinni, hiszen akkor nem marad a hét többi napjára, de még így is egy picit túl is léptük a meghatározott keretet.

 

Ebédre egy kollégiumi tortilla tekercsnek keresztelt ételt alkottunk. Került bele egy kevés a 78 dkg csirkéből, a paprikából, a salátából, a reszelt sajtból és egy sok-sok nappal korábban a birtokunkba került majonézből, illetve a chipsből.

 

Vacsorára nem ettünk semmit.

 

Kedd: Szendvics helyett egy banánnal indítottuk a napot. Az első éhséget elverte, de még jól esett volna pár falat.

Ebédre a tegnapi tortillában használt salátának a maradékát használtuk fel. Megfőztünk hat tojást a tízből, hogy holnap reggelire is legyen, és ebből kettőt később egy korábbi hamburgerezésből maradt kis dobozos majonézzel összekevertük, ezzel majonézes tojást alkotva. Hozzá, hogy legyen egy kis húsbevitelünk is, a tegnap megsütött csirkéből melegítettünk rá egy kis adagot, illetve pirítottunk egy szelet kenyeret, amit aztán rá kockáztunk.

 

Vacsorára a maradék négy tojásból kettőt, sóval és borssal ettünk.

 

Szerda: Mivel tegnap vacsorára is főtt tojás volt, így úgy gondoltuk nem lenne szerencsés a szerdát is azzal kezdeni. Visszatértünk a hétfői menühöz, így egy összesütött szendviccsel kezdtük a napot. Ezúttal magunkhoz vettünk még egy banánt is, amit tízóraiként építettünk be az étkezésbe.

A főtt tojással ennek ellenére kezdenünk kellett valamit, így az ebédnél egy egyszerűsített kollégista ramenre esett a választásunk. Instant leves, kis szójaszósz, egy főtt tojás és mivel hétfőn a 78 dkg csirke felét készítettük el csak, így ma a maradékot is megsütöttük. Abból kockáztunk a levesbe is, hogy a tésztán és a tojáson kívül még egy fokkal tartalmasabbá tegyük.

 

Ez annyira jól sikerült, hogy vacsorára sem éheztünk meg, így azt egyszerűen kihagytuk.

 

Csütörtök: Reggelire az utolsó darab tojást is megettük, és a hét elején vett öt darab banánból a harmadikat.

Ebédre, ami megint csak estebédre sikeredett, szintén instant tésztát csináltunk, de ezúttal nem leves formájában. Egy egyszerű, kevés összetevős pirított tésztát készítettünk. Az előző nap lesütött hús maradékát, a megfőtt és a levesporral fűszerezett tésztába forgattuk. Egy kis szójaszósz hozzáadásával és a maradék paprikával egy ugyancsak telítő étel lett a végeredmény, így a vacsora ezúttal is elmaradt.

 

 

Péntek + hétvége: A kezdeti tervezési fázisban eldöntöttük, hogy a hétvégén egy olyan nagy adag ételt szeretnénk készíteni, ami megint csak nem klasszikusnak számít, de több napra elég.

Egy banánnal és egy szendviccsel kezdtük a napot, amit talán nem is kell mondanunk, de így a kísérlet végére eléggé meguntunk. Ebédre viszont különleges ínyencségként egy nagy fazék egyszerűsített francia hagymalevest készítettünk.

Az egyszerűsítés abban rejlett, hogy kakukkfű, fehérbor és brandy hiányában maradtunk a leveskockánál és az egyébként is rendelkezésre álló sónál, borsnál és fűszerpaprikánál. Az adagok tálalásánál pedig a maradék zacskós reszelt sajtot tökéletesen bele lehetett olvasztani. Megettük az utolsó szelet kenyeret is a leveshez.

 

Vacsorára még szombaton egy klasszikus sós-borsos rántottát készítettünk, illetve reggelire az utolsó banán is elkelt. Így vasárnapra csak a leves maradt.

 

Tanulság

A felhasznált pénzösszeg végül összesen 10.210 forint volt, tehát 210 forinttal léptük át a meghatározott keretet.

Az egyik legnagyobb tanulsága a kísérletnek, hogy muszáj határokat húzni és prioritásokat állítani az élelmiszerekkel kapcsolatban. Egy biztos, tízezer forintból egy héten keresztül, változatosan étkezni úgy, hogy jól is lakjunk, rettenetesen nehéz.

Arról nem beszélve, hogy a jelenlegi árak mellett muszáj dolgozniuk a hallgatóknak vagy felvenniük a Diákhitelt, hogy tudják finanszírozni a kiadásaikat, és még emellett is előfordulhat, ha a kollégista hétvégére nem látogat haza a családjához, akkor lehet éhezni fog. Akkor pedig pláne ha a szülei nem küldenek dobozokban melegételt.