A nyugdíjba vonulás lehetséges legkorábbi időpontját tekintve a nők helyzete kedvezőbb a férfiakénál.

Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak az OECD statisztikái szerint – írta meg a 24.hu.

Magyarországon a nyugdíjba vonulás lehetséges legkorábbi időpontját tekintve a nők helyzete kedvezőbb a férfiakénál. Az alapértelmezett nyugdíjkorhatár jelenleg mindkét nem esetében egységesen 65 év, amelyből a férfiak nem is kaphatnak korkedvezményt. A nőknek viszont lehetőségük van akár több évvel korábban is nyugdíjba menni, ha tudnak igazolni legalább 40 évnyi szolgálati időt.

Az elemzésben szereplő 22 uniós tagállamban átlagosan 63,9 éves korukban (azaz csaknem 2 évvel később) mehetnének nyugdíjba az azonos életpályával rendelkező nők. A magyar férfiakra vonatkozó korhatár ezzel szemben enyhén magasabb az európai átlagos (64,6 éves) értéknél.

Az OECD gyűjtése alapján a 2022-ben végződő 5 éves periódusban a magyar férfiak átlagosan 63,2 éves korukban, a nők pedig átlagosan 60,8 évesen fejezték be a munkát. A vizsgált időszakban még alacsonyabbról indult az egységes magyar nyugdíjkorhatár, ezért lehet, hogy a korkedvezményre nem jogosult férfiak is a 65 éves nyugdíjkorhatárnál lényegesen korábban fejezték be a munkát.

A 27 uniós tagállamban átlagosan 18,4 évre számíthatnak a munkából kilépő férfiak, de a magyarok várható élettartama a nyugdíjazást követően alig 14,5 év. A magyar nők által elért helyezés sem sokkal kedvezőbb: az időskori munkaelhagyás időpontjában a várható további élettartamuk 20,7 év, ennél csak három másik ország teljesített rosszabbul. Ez az uniós átlaghoz képest 2,2 évnyi lemaradást jelent.