Egy világjárvány és a TikTok – ennyire volt szükség, hogy a Pop It majdnem ötven évvel a feltalálása után az egyik legnépszerűbb játékká váljon, amely idén nyáron túlzás nélkül minden második gyerek kezében ott volt. De mire lehet használni ezeket a színes szilikonlapokat?

A Pop It játékokat egy házaspár, Ora és Theo Coster álmodta meg - a szó legszorosabb értelmében. Theo holokauszttúlélőként Tel-Avivban kötött ki, ott ismerkedett meg leendő feleségével, akivel a színes, buborkékos lapok előtt olyan népszerű játékokat alkottak meg, mint a Ki Kicsoda? társas.

A Pop It ötlete a feleség, Ora álmában született meg: testvére halála után nem sokkal buborékokkal álmodott, innen jött az ihlet a nyomkodós játékhoz. Ez 1975-ben történt, az eredeti, háromszög alakú prototípust harminc éven keresztül próbálták értékesíteni, aztán 2009-ben a különböző játékokkal foglalkozó FoxMind cég szerezte meg a jogokat és kezdett gyártásba. A világsikerre még így is várni kellett: 2019-ben bukkantak fel az első Pop It-videók a TikTokon, aztán 2020-ban karanténban unatkozó tizenévesek tömegei kapták fel a szilikonlapocskákat.

A TikTokon #fidgettoys hashtaggel futó videók augusztus közepére megközelítették a 12 és fél milliárdos nézettséget. Van, aki arról készít videót, hogyan nyomogatja be egyenként a lapok "buborékait", mások azt mutatják meg, hogyan dobálnak a mélyedésekbe üveggolyókat, hogyan készítenek vele jégkockát vagy csokiszeletet. Utóbbi a nyár slágere lett a TikTokon, még gasztrooldalak szerzői is kipróbálták, milyen édességet lehet készíteni egy Pop It lap, némi olvasztott csoki és egy marék M&M's drazsé segítségével.

De mire jó?

A Pop It persze Magyarországot is elérte, az összes játékboltban feltűntek a színes játékok, amelyek az idősebbeket leginkább a "pukkanós fóliára" (hivatalos nevén: légbuborékos fóliára) emlékezteti. Nem is tévednek túl nagyot, a webshopok a Pop Itot "anti-stressz játékként" hirdetik, a buborékok nyomkodása ugyanis - olvasható a leírásban - kellemes, megnyugtató érzést kelt. Ráadásul a buborékok sosem fogynak el, ha az egyik oldalon az összeset sikerült benyomni, a szilikonlapot megfordítva minden kezdődhet elölről.

A játék rengeteg méretben és formában kapható, a hagyományos kör és négyzet alakútól megkezdve egészen különlegeseket, például unikornis vagy avokádó formájúakat is lehet vásárolni. Állítólag logikai játékként és társasjátékként is használható, főleg a nagyobb darabok.

A Pop Ithoz hasonló játékokra sok, gyerekekkel foglalkozó egészségügyi szakember esküszik: az eszközök enyhíthetik a gyerekek szorongását, fejleszthetik a koncentrációt. Sőt egyesek szerint ezek a játékok a felnőttekre is jó hatással lehetnek – tudat alatt ugyanis ők is használnak hasonló mozdulatokat stresszoldásra, például amikor egy toll kupakját nyomkodják.

A BBC például általános iskolásokat kérdezett arról, miért szeretik ezeket a játékokat, többen pedig azt mondták, hogy eltereli a figyelmüket a félelmeikről, megnyugtatja őket. "Ezek a játékok több érzékszervet aktiválnak egyszerre, a látást, a tapintást és a hallást. Ha egy mély érzelem kerít hatalmába minket – például a félelem vagy a harag –, sokat segíthet, ha valami szokatlan színre, hangra vagy tapintásra koncentrálunk, mert ez elvonja a figyelmet az eredeti érzelemről” – magyarázta a Pop It mögött álló pszichológiai tényezőket Will Shield, az Exeteri Egyetem gyermekpszichológusa.

Fidget spinner: nem jött be

Pozitív hatások ide vagy oda, a BBC-nek egy diák azt mondta, a tanára kitiltotta az órákról a Pop Itet. Pár éve a fidget spinner is erre a sorsa jutott: világsikerré vált, de nem mindenkit győztek meg a játékok marketingszövegeiben hangsúlyozott jótékony hatások. Egyes iskolákban be is tiltották a használatát, mert bár a koncentrációs problémákkal küzdő gyerekeknek valóban segített a figyelemfenntartásban, a többi diákra épp ellenkezőleg hatott, elterelte a figyelmüket és megnehezítette, hogy az órára fókuszáljanak.

Egy 2019-es kutatás is hasonló eredményre jutott: a vizsgálatban részt vevő egyetemistákat egy laboratóriumban ültették le, fidget spinnereket nyomtak a kezükbe, majd különböző oktatóvideókat vetítettek nekik. A videók megtekintése után a kutatók tesztelték, mennyire emlékeznek a hallgatók a videókban elhangzottakra – azt tapasztalták, hogy azok, akik fidget spinnert haszáltak a vetítés közben, jóval gyengébben teljesítettek a teszten.