Az elmúlt 10-15 évben végbement technológiai fejlődés hatalmas társadalmi változást indított el. A fiatalabb generációk egészen mást várnak el a különféle szolgáltatóktól, mint elődeik. Különösen igaz ez a pénzügyekre.

A hatvanas évek közepe és a hetvenes évek vége között született X generációt a meglehetősen tág Y, vagy millenniumi generáció követte. Ők azok, akik 1980 és 2000 között születtek, bár a szigorúbb értelmezés szerint a „milleniálok” nemzedéke csak 1996-ig tart. Ezután jön a Z-generáció, amely, ha folytatjuk a sort, akkor az 1997 és 2010 között születettekből áll. Utánuk pedig már az úgynevezett alfa-generáció jön, akik pár év múlva fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. Utóbbi két nemzedékre jellemző, hogy már digitális eszközökkel és szélessávú internettel a kezükben nőttek fel, így alaposan megváltoztak a szokásaik szüleikhez, vagy idősebb testvéreikhez képest is. A Z-generációsok ma már megjelentek a munkaerő-piacon is, de fogyasztóként is aktívak, akár saját keresetükből, akár a szüleiktől kapott támogatásból éljenek.

Az elmúlt években lett igazán látható, hogy ennek a nemzedéknek már teljesen más prioritásaik vannak, mint a mostani harmincas-negyvenes Y-generációsoknak. Nekik nem feltétlenül a különféle vagyontárgyak birtoklása a cél – különösen, mivel az ezredforduló óta eltelt időben a gazdasági helyzet is jelentősen átalakult, így egy mai Z-generációs fiatal felnőtt számára sokkal nagyobb falatot jelent például az első lakás anyagi hátterének előteremtése. Ezért közülük sokaknál már az említett vagyontárgyak megvásárlása helyett az úgynevezett sharing economy, azaz a megosztásra épülő gazdasági modellek működnek, elég csak az Airbnb szálláskereső vagy az autómegosztó szolgáltatások sikerére gondolni.

A Z-generáció már sok alapvető szolgáltatást is teljesen máshogy vesz igénybe, mint a náluk idősebbek, így szinte minden szektorban arra kényszerülnek a cégek, hogy átgondolják, áramvonalasítsák a szolgáltatásaikat, különös tekintettel azok digitális oldalára, hiszen ez a nemzedék már kis túlzással okostelefonnal a kezében nőtt fel. Nem kivétel ez alól a bankszektor sem, ahol szintén egyre elterjedtebbek a digitális megoldások, sőt, vannak olyan pénzintézetek, amelyek eleve digitális üzelti modellre épültek. Kíváncsiak voltunk, hogyan viszonyul a Z-generáció a bankoláshoz, ezért Jendrolovics Mátéhoz, a GRÁNIT Bank fintech cégének, a GB Solutions alapító-vezérigazgatójához fordultunk, hogy segítsen eligazodni a digitális nemzedék pénzügyi szokásainak erdejében. Lássuk tehát, mit várnak el a nemzedék tagjai, ha például számlanyitásról, bankolásról van szó, és hogyan tudnak erre választ adni a pénzintézetek.

Digitális bennszülöttekről van szó, akik már nem tudják elképzelni az életet az internet és a közösségi háló nélkül, így szükségük van az állandó online kapcsolatra, elválaszthatatlanok a mobiljuktól”

 – mondta Jendrolovics Máté. „Kézenfekvő tehát, hogy a banki szolgáltatásokat is elsődlegesen az okostelefonra telepített applikációk révén kívánják igénybe venni. Ez már régóta ismert tény, de ez köszön vissza a körükben nemrég végzett Mastercard-felmérésből is, amely szerint a 18-24 éves fiatalok számára alapelvárás, hogy az általuk használt pénzügyi szolgáltatások gyorsak és kényelmesek legyenek. Kiderült az is, hogy ennek a korosztálynak a tagjai lelkesednek az érintésmentes mobilfizetésért és a mobilbankolásért is. Ez a generáció igényli a technológiával járó kényelmet, ezért a bankok könnyen kezelhető, okostelefonnal igénybe vehető szolgáltatásokkal, jó mobilalkalmazásokkal nyerhetik meg őket.”

A szakember szerint a bankoknak ezért áldoznia, fejlesztenie kell, hiszen ez a korosztály határozza majd meg a közeljövő digitális piaci trendjeit. Ugyanakkor már most figyelni kell a legfiatalabb, alfa-generációra, az érintőképernyők és az állandó internetkapcsolat világában felnövő gyerekekre is. Mivel az ő digitális készségeik rendkívül korán kialakulnak és minden eddiginél több időt töltenek el a képernyők előtt, jelentősen csökken a figyelemküszöbük, ezért kulcsfontosságú, hogy számukra az eddigieknél is egyszerűbb, átláthatóbb pénzügyi szolgáltatásokat kell majd kínálni.

A Z-genráció jóval több időt tölt otthon, jóval többször vásárol és fizet online, mint más generációk” – mutatott rá az alapvető különbségekre Jendrolovics Máté.

 „A már említett felmérés szerint például a magyar fiatalok 76 százaléka havonta legalább egyszer vásárol a virtuális térben és fizet valamelyik általa preferált digitális megoldással. Ehhez természetesen szükség van bankszámlára, amelyet szintén otthonról nyitnak meg, anélkül, hogy sorban állnának a bankfiókban. Számukra a leginkább preferált számlanyitási forma az úgynevezett szelfis nyitás, amely nincs kötve sem időhöz, sem helyhez, így nincs szükség hozzá élő videós kapcsolatra sem a banki ügyintézővel. Magyarországon a teljes értékű szelfis számlanyitás sokáig nem indulhatott el jogszabályi korlátok miatt, azonban 2020. október elején hatályba lépett egy MNB-rendelet, amely lehetővé tette, hogy az új típusú személyi igazolványok chipjén tárolt személyes adatok digitális beolvasásával is elvégezhető legyen az ügyfélazonosítás. Erre alapozva azután sorra indították el a bankok ezt a szolgáltatást. Elsőként, tavaly októberben a GRÁNIT Bank mutatta be mesterséges intelligenciát alkalmazó mobilapplikációját.”

A GB Solutions alapítója szerint ez a generáció már nem ragaszkodik feltétlenül a fizikai bankkártyához: gyorsan nő körükben a digitális bankkártya, illetve az érintésmentes mobilfizetés népszerűsége. A fentiekből pedig az is egyenesen következik, hogy ők már kevésbé keresik az olyan szolgáltatásokat, amelyeket csak személyes ügyintézéssel, hosszadalmas tárgyalásokkal tudnak elintézni. A fiatalok például már a hitelfelvételt vagy a befektetéseket is digitális megoldással szeretnék elintézni.

„Az utóbbi években jelentős változásokon mentek/mennek át a pénzügyi szolgáltatások, többek között az egyszerű, magas színvonalú ügyfélélményt nyújtó fintech megoldások megjelenésével” – magyarázta a változások okát Jendrolovics Máté. „A fintech cégek, amelyeket kihívó bankként is emleget a szakma, berobbantak a piacra az új digitális megoldásokkal, újraértelmezve a banki termékeket. Ezt a hatást rendkívül felerősítette az utóbbi másfél évben a pandémia is: egyrészt felpörögtek a digitális fejlesztések a bankszektorban, másrészt pedig hirtelen megnőtt a digitális pénzügyi szolgáltatások elfogadottsága az idősebb generációk körében is. Mindez közrejátszott az igények átformálásában.”

A szakember úgy látja, a mindennapi pénzügyek intézésénél a teljesen online, minél jobb ügyfélélményt nyújtó, valós igényeket kielégítő szolgáltatásokat részesítik előnyben a Z-generáció tagjai. Jó példa erre, hogy a fiatalok használják a legtöbbet például az éttermi számlák egymás közötti szétosztását segítő fizetési kérelmeket. Ez egy olyan mobilbanki szolgáltatás, amellyel akár a címzett mobilszámára is küldhető kérés egy megadott összeg kifizetésére, a kérést pedig a címzett egy kattintással jóvá is hagyhatja mobilbankjában.

„A pénzügyeiket illetően ugyanakkor tény, hogy ez a korosztály anyagilag elsősorban a szüleitől függ, még akkor is, ha sokan – diákmunkával vagy részmunkaidőben- igyekeznek további bevételi forrásra szert tenni” – hangsúlyozta Jendrolovics Máté. „Jelentős megtakarításokkal tehát nem rendelkeznek, azonban a banki tapasztalatok szerint szívesen használják a kiadások és bevételek kézbentartását segítő költség-nyilvántartó alkalmazásokat is.”

  

A cikk a Gránit Bank támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.