Bár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története egészen a 18. századig nyúlik vissza, a mai lágymányosi campus területén csak az 1909/10-es tanévtől működik. Ekkorra készült el Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Pecz Samu tervei alapján a központi, "K" épület. Ekkor még az egyetem nem a mai nevét viselte (Királyi József Műegyetem, majd Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemként is szerepelt), de már akkor is Műegyetemként emlegették.

Ez a fotó 1919-ben készült a Műegyetemről. A főbejáratról 1940-ből származik a legkorábbi kép a Fortepanon.

Az első világháború közvetlenül nem érintette a Műegyetem működését, a második már annál inkább: az egyetem területén is harcok dúltak, az épületekben, berendezési tárgyakban, felszerelésekben hatalmas kár keletkezett - ez a következő fotón is jól látszik 1945-ből.

A harcok végeztével 1945 áprilisában megindult a tanítás - ezzel egyidőben folyt az újjáépítés is, amely 1949-re fejeződött be. Az egyetem sokszoros bővülése miatt többször küzdöttek helyhiánnyal, de a szerencsés telekválasztás miatt nem kellett elköltözniük, bővülhettek további épületekkel. 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épület készült el az egyetemváros területén - írják az egyetem történetét feldolgozó dokumentumban.

Étterem a barakkban: a Fortepan fotógyűjteményéből előkerült fotókból kiderült: önkiszolgáló étterem is működött az egyetem központi épületének udvarán felállított barakkban. Az 1963-as fotókon jól látszik az egyetem épületéhez hozzátoldott rész, amelyben az akkori egyetemisták ebédeltek két előadás vagy gyakorlat között.