Mentálhigiénés szakember, választási lehetőség és „semmi sem kötelező” – a Műegyetemen az elmúlt év során változtattak a gólyatáborokon. A tavalyi vizsgálat eredményéről, az átszervezésekről és a pótfelvételiről Bihari Péterrel, a BME oktatási rektorhelyettesével és Lévai Imrével, az egyetem hallgatói képviseletének elnökével beszélgettünk.
A BME öt részrangsorban is jó helyezést ért el.
"Reményteljes egyeztetésekről" számol be a BME dolgozóinak szakszervezete.
Az új rektor július 1-jén lép hivatalba, és feltehetőleg ő vezényli majd le a még állami kézben lévő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elkerülhetetlennek tűnő modellváltását.
A "K" épületet várhatóan jövő hét keddtől használhatják újra.
Orvosi fizika mesterképzést indít a Műegyetem a következő tanévtől.
Az egyetem kancellárja már modellváltásról beszél, amely mögött főleg a pénz hiánya áll.
Így segítenék a kisgyerekes oktatók és hallgatók visszatérését az egyetemre és a tudományos életbe.
35 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak azok, akik valamilyen gazdasági hatást kiváltó innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznának létre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem reméli, hogy a pályázható összeg oroszlánrésze az övék lehet majd.
"Matematikailag végtelen volt a Természettudományi Kar fizikus-mérnök szakára jelentkezők számának növekedése" - közölte a Budapesti Műszaki Egyetem az idén először indult fizikus-mérnök szakról.
A BME sem könnyítette meg jövendőbeli hallgatói dolgát: magasak a ponthatárok szinte minden szakon. De csak szinte: építőmérnöknek például be lehet jutni már 310 ponttal is. Van több olyan szak is, ahová nehezebb volt bejutni önköltséges képzésre, mint államilag támogatottra.
A központi írásbeli felvételi minden évben több tízezer diák számára jelent komoly tétet. A sikerhez nem elég a szerencse: a felkészülés az, ami igazán számít. Jó hír, hogy ma már nem csak drága tanfolyamokon lehet gyakorolni – egyre több ingyenes lehetőség is elérhető
