A bruttó egymillió forintot is meghaladja azoknak a fizetése, akik ezen az államtudományi képzésen végeztek Pályakezdés
Székács Linda

A bruttó egymillió forintot is meghaladja azoknak a fizetése, akik ezen az államtudományi képzésen végeztek

A tavalyi évhez képest óriási mértékben nőtt azoknak a pályakezdő diplomásoknak a fizetése, akik a katonai infokommunikáció alapszakon végeztek. Mutatjuk a Diplomás Pályakövetés 2023-as adatait.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2022-es adatai szerint - ami a 2019/20-as tanévben végzett egyetemisták eredményeit összesítette - a katonai infokommunikáció képzésen végzett hallgatók a tavalyi évben pályakezdőként bruttó 636 ezer forintos fizetésre számíthattak. Ehhez képest a november 27-én közzétett új adatok már azt mutatják, hogy azok, akik a 2020/21-es félévben szereztek diplomát ezen a képzésen, 2023-ban már átlagosan bruttó 1 092 490 forintos havibért vihettek haza.

Az öt legjobban fizető egyetemi végzettség a 2022-es adatok szerint a katonai infokommunikáció után a katonai vezető volt bruttó 605 020 forintos fizetéssel, amit a mérnökinformatikus (bruttó 572 213 forint), villamosmérnöki (bruttó 538 238 forint) és a programtervező informatikus (bruttó 524 273 forint) követett. A DPR új adatai viszont azt mutatják, hogy ezeken a területeken a fizetések 2023-ban még magasabbak lettek.

A katonai vezetők bruttó átlagkeresete például több mint 300 ezer forinttal nőtt, így a 2020/21-es tanévben végzettek 2023-ban már bruttó 934 ezer forintot vihettek haza, míg a

  • mérnökinformatikusok bruttó 719 587,
  • a villamosmérnökök bruttó 656 848,
  • a programtervező informatikusok pedig bruttó 618 072 forintot.

Igazán drasztikus béremelések tehát csak az államtudományi képzettségek, kiváltképp az említett katonai infokommunikáció és katonai vezetői diplomák esetében történtek.

 

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.