Bár már a szakképesítést nem igénylő diákmunkákért is 1400-1600 forintos órabéreket kínálnak, még mindig előfordul, hogy a diploma megszerzéséhez szükséges kötelező szakmai gyakorlatért nem fizetnek a cégek. Többnyire ingyen dolgoznak a jogász- és HR-gyakornok, de a médiacégeknél sem ritka, hogy egy fillért sem kapnak a munkájukért a hallgatók. Holott sok esetben lenne pénz a fizetésükre.

Egyre ritkábbak a fizetetlen gyakornoki munkák, de még mindig jelen van – a nagy cégeknél is –, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot náluk teljesítő hallgatóknak nem fizetnek – mondja a Zyntern.com gyakornoki és pályakezdő munkákat ajánló állásportál vállalati kapcsolatokért felelős vezetője, Kispál Zoltán.

„A jogi munkák még mindig fizetetlenek, de vannak gazdasági pozíciók is - például pénzügyi, marketing vagy HR területen, ahol nem mindig kínálnak pénzbeli juttatást a gyakornokoknak” – mondta Kispál Zoltán. A gyakornoki munkát ráadásul nem lehet kikerülni: sok szakon általában 100-120 órát, máshol akár egy vagy két félévet is felölel a kötelező szakmai gyakorlat időtartama.

Pályakezdő jogászok – fizetés nélkül

Egyik interjúalanyunk, Ákos egy nagy nemzetközi ügyvédi irodánál gyakornok. Szerinte jogi területen egyetemistaként nehéz fizetőképes munkahelyet találni – egész egyszerűen azért, mert túl sok a hallgató, pályakezdő.

„Évente 1000-2000 jogász végez országos szinten, emiatt pedig óriási a verseny a pozíciókért, van kik közül válogatni, főleg Budapesten. Így egyszerűen megtehetik a jogászirodák, hogy alulfizetik a gyakornokokat. Ha az egyik elmegy, mert nincs megelégedve a fizetésével, akkor jön helyette egy másik” – magyarázta.

Azt azért ő is hozzáteszi, hogy az alulfizetettséget (vagy a fizetés nélküli munkát) kompenzálja az, ha egy jó ügyvédi irodánál sokat lehet tanulni, ami komoly előny később, amikor friss diplomásként állandó munkahelyet keres. Tapasztalatai szerint jogi területeken az erős nyelvtudás inkább elvárás, mintsem előny, így a jelentkezők közül aszerint válogatnak, hogy ki tudja felmutatni a legszínesebb önéletrajzot, a legtöbb versenyeredményt és a legnevesebb gyakorlati helyet vagy helyeket. És persze az sem kizárt, hogy a gyakorlati idejük lejártával úgy döntenek az irodák, hogy hivatalosan is alkalmazzák azokat a hallgatókat, akiknek elégedettek a munkájával.

OKTÓBERBEN ÚJRA HVG ÁLLÁSBÖRZE!

2022. október 5. és 7. között HIBRID HVG Állásbörzével készülünk. Találkozz személyesen vezető munkaadókkal október 5–6-án a Papp László Sportarénában!  Növeld tovább esélyeidet álmaid állására, vegyél részt akár otthonról a 3 napos állásbörzén online is! Regisztrálj előre és NYERJ! >> https://allasborze.hvg.hu

Ingyen dolgozó gyakornokok

A jogi és gazdasági pozíciók mellett nagyon gyakran kínálnak fizetetlen gyakornoki lehetőségeket a médiában elhelyezkedni próbáló, kommunikáció szakos egyetemistáknak is. Fizetés nélküli alkalmazottakat keres például több hónapos időtartamra Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadója, hírportálok, és az egyik nemzetközi székhelyű, több országban jelenlévő médiavállalat is, amelyről joggal gondolják azt az egyetemisták, hogy a költségvetésébe belefér a gyakornokok pénzbeli honorálása.

Kispál Zoltán tapasztalatai szerint, nem minden esetben arról van szó, hogy a cég nem tudja kigazdálkodni a gyakornoki béreket. Sok helyen még mindig az a paradigma, hogy az egyetemi tanulmányokat kiegészítve a szakmai gyakorlat az oktatás része, csak itt nem maga az egyetem, hanem a cég vállalja át a hallgató gyakorlati felkészítését. A vállalatok így esetenként elégségesnek tekintik a diákba befektetett erőforrásaikat. Ezen a modellen kellene változtatni ahhoz, hogy minden oldal elégedett legyen.

Pedig a jogszabály szerint a munkavállalókat díjazás illeti – hetente legalább a minimálbér tizenöt százaléka –, ha a gyakorlati időtartam meghaladja a hat hetet. Ha azonban a hat hét alatt egy hallgató nem „dolgozza le” a kötelező szakmai gyakorlat 100-120 óráját, akkor ezt a szabályt nem kötelező használni.

Így van ez Bertalannal is, aki egy hírportálnál gyakornok. Amikor jelentkezett, fogalma sem volt arról, hogy nem fog fizetést kapni, mivel az a hirdetésben nem volt feltüntetve. „Nem gondoltam, hogy egy piaci alapon működő cég ingyenmunkát vár a gyakornokoktól, így számomra csak a próbamunkát megelőző e-mailből derült ki, hogy nem jár érte pénz. Így is bevállaltam, egyrészt, mert napi egyórás munkáról van szó, amit otthonról lehet csinálni, másrészt mert kell szakmai gyakorlat az egyetemre” – mondja.

Így – sok más egyetemistához hasonlóan – amellett, hogy várja a tanulmányi ösztöndíjat (amelynek összege egyetemenként és szakonként különböző), kénytelen más helyeken is dolgozni vagy alkalmi diákmunkát vállalni azért, hogy eltartsa magát.

Nettó 1500 forint alatt ne?

Kispál Zoltán szerint mivel Magyarországon hiány van a diplomásokból, így nem csak a cégek, de valamennyire a hallgatók is válogathatnak a gyakornoki munkákból. „Egyre több cég ébred rá arra, hogy érdemes valamennyi fizetést is adniuk amellett, hogy jó szakmai feladatokat, jó közösséget és szakmai előlépési lehetőséget kínálnak, hiszen ez később akár mindkét oldalnak kedvező lehet” - mondja.

Nem mindegy azonban az sem, hogy mennyi fizetést kínálnak a gyakornokoknak. Ákos találkozott olyan ügyvédi irodával, ahol havi 20 ezer forintos fizetést ajánlottak heti 20 órás munkáért, de olyan helyen is dolgozott, ahol órabért kapott, emiatt gyakran hamarabb hazaküldték, és végül a 60 ezer forintos fizetéséért is hónapokig házalt. Azért, hogy még egyszer ne kerüljön ilyen helyzetbe, csak iskolaszövetkezeten keresztül vállal állást, bruttó 1500 forintos órabérért dolgozik.

„Szerintem nettó 1500 alatt ne menjen senki sehova dolgozni. Ez sem valami magas összeg, de erre már talán azt lehet mondani, hogy nem rossz” – tanácsolja Bertalan, aki nem is reménykedik abban, hogy a gyakorlati helye később fizetésért is alkalmazni fogja, hiszen az is bevált módszer, hogy a fizetés nélküli időtartam lejártával a cégek megválnak a gyakornokaiktól, és újakat keresnek a helyükre.