A legtöbb gyetemen, főiskolán nem bólintottak rá a nyelvvizsga-amnesztiára, amely azoknak a hallgatóknak jelentene megoldást, akik azért nem vehették át diplomájukat, mert nem szereztek nyelvvizsgát - derül ki a Nyelvtudásért Egyesület kutatásából.

Hatvannyolcból negyven intézményben továbbra is csak az akkreditált nyelvvizsgát fogadják el, tizenhat egyetem és főiskola intézmény vizsgát szervez, több felsőoktatási intézmény döntéséről pedig nincs információ - derül ki a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület 2012-es kutatásából.

A parlament 2011 decemberében bólintott rá a nyelvvizsga-amnesztiára: az átmeneti, 2016-ig érvényes könnyítés azokra vonatkozik, akik 2013-ban vagy korábban államvizsgáztak, és általános, nem pedig szaknyelvi nyelvvizsgát kellett volna szerezniük. A hallgatóknak nyelvvizsga helyett egy belső, intézményi nyelvi vizsgán kell átmenniük, a legtöbb intézményben ezt a lehetőséget azonban csak alap- és főiskolai szakosoknak biztosítják, mester- és osztatlan szakon tanulóknak nem.

Nem könnyebb, mint a nyelvvizsga

A Nyelvtudásért Egyesület tizenkét intézményt vizsgált: ezek közül egyben csak angol nyelvből, ötben angolból és németből is szerveznek nyelvi vizsgákat. Öt egyetemen, illetve főiskolán ezek mellett franciából, spanyolból, olaszból és oroszból is írásbelizhetnek, szóbelizhetnek a volt hallgatók. Lovári vagy eszperantó nyelvből két intézmény szervez nyelvi vizsgát.

Ezek az intézmények mondtak igent az amnesztiára

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Edutus Főiskola, Dunaújvárosi Főiskola, Eötvös József Főiskola, Kaposvári Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Kecskeméti Főiskola, Kodolányi János Főiskola, Miskolci Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, Széchenyi István Egyetem, Szolnoki Főiskola, Zsigmond Király Főiskola - ezek az intézmények szerveznek belső nyelvi vizsgát. A nagy budapesti egyetemek leszavazták az amnesztiát: igaz, ezeket az intézményeket kevésbé érinti a nyelvvizsgaprobléma: míg a Dunaújvárosi Főiskolán a végzősök ötven százalékának marad a tanulmányi osztályon a diplomája, a BME-n a hallgatók kevesebb mint tíz százalékának porosodik a tanulmányi osztályon az oklevele, az elsőévesek kétharmada pedig már a felvételin is többletpontot szerez a nyelvtudásával.

A kutatásból az derül ki, hogy a belső vizsga nem feltétlenül könnyebb, mint a hagyományos: a legtöbb intézmény - a középfokú nyelvvizsgának megfelelő - B2-es szintű tudást vár el a hallgatóktól - igaz, nyelvhelyességi rész csak öt intézmény feladatsorában szerepel.

A vizsga két részből áll: a 90-120 perces írásbelit 15 perces szóbeli követi: minden intézmény nyelvi vizsgájában szerepelnek az olvasott szöveg értését és az íráskészséget mérő feladatok, a hallott szöveg értése rész két intézmény írásbelijéből, a közvetítés (fordítás) hét egyetem, főiskola vizsgájáról hiányzik. Van, ahol egyenlően súlyozzák a különböző feladatokat, de van, ahol a szóbeli a pontszám ötven százalékát adja.

Felkészítő tanfolyam van, részletes vizsgaleírás nincs

Az intézményi nyelvi vizsgáért 9500-25 000 forintot kell fizetni, 12-ből 8 intézményben 16 és 22 ezer forint között mozog a vizsga ára. Középfokú nyelvvizsgát 25 ezer forinttól lehet tenni. Mennyibe kerül, és mennyit kell tanulnotok, amíg eljuttok a B2-es szintre? Összefoglalónkat itt találjátok.

Egy kivételével minden intézményben van felkészítő tanfolyam, ennek az ára ötezer és 120 ezer forint között változik. A részletes vizsgaleírás azonban a legtöbb helyen hiányzik, mintafeladatsorokat a legtöbb helyen nem tesznek elérhetővé, és nem tesztelik előzetesen a vizsgázók elé kerülő feladatsorokat sem.

14 vizsgált intézmény közül egy havonta többször is szervez nyelvi vizsgát, négyben havonta, hatban három-négyhavonta vizsgázhatnak a hallgatók. Három intézményben évi egy-két vizsgaidőpontot írnak ki. Milyen a nyelvi vizsga a különböző intézményekben? Erről itt, azokról az egyetemekről pedig, ahol nem engedélyezték az amnesztiát, itt olvashattok.

Országosan 25-30 ezer volt hallgatót érint a probléma, az első évben azonban mindössze 2500-3000-en vizsgáztak. "Miközben tucatnyi intézményben fejlesztették ki külön juttatás nélkül, kötelező plusz feladatként a belső vizsgákat, majd kezdték meg a vizsgáztatást, a probléma valódi kezelése - úgy tűnik - továbbra is várat magára" - vonja le a konklúziót az egyesület.