Múlt szerdán a parlament is rábólintott a felsőoktatási törvény módosítására, amely alapján a 2022. augusztus 31-ig záróvizsgázott hallgatók nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat. De a 2023 januárjában - vagyis keresztfélévben - végzők is jól járhatnak, hacsak az egyetemük, főiskolájuk nem dönt addig valamilyen nyelvi követelményről.
Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról - többek között rábólinthatnak arra a passzusra is, amely törli a B2-es nyelvvizsgát az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül. Az egyetemek és főiskolák ugyanakkor továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését.
2016-ig azok is megkaphatják a diplomájukat, akiknek még nincs nyelvvizsgájuk. Itt vannak a legfontosabb információk az amnesztiáról.
Nyelvvizsga-amnesztiát akar az MSZP, míg a Fidesz szerint a szocialisták miatt nincs ma a hallgatók tízezreinek megfelelő nyelvtudása.
Meddig tart a 2011-ben meghirdetett nyelvvizsga-amnesztia? Mi a feltétele annak, hogy megkapjátok a diplomát? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Mikor indul el a jelentkezés a kormány diplomamentő programjára? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
A végzős hallgatók ötödének tartja vissza a diplomáját a Debreceni Egyetem a nyelvvizsga hiánya miatt – mondta a...
Négy éve folyamatosan csökken a nyelvvizsgát szerző 14-19 évesek száma - derül ki a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adataiból. A nap infografikája.
A végzett hallgatóknak a nyelvvizsga és a diploma megszerzéséhez el kell kezdeniük nyelvet tanulni - így értékelte a...
A nyelvi bizonyítványok hiánya miatt visszatartott diplomák aránya sok helyen 30 százalék feletti, de vannak olyan...
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Edutus Főiskola, Dunaújvárosi Főiskola, Eötvös József Főiskola...
A legtöbb gyetemen, főiskolán nem bólintottak rá a nyelvvizsga-amnesztiára, amely azoknak a hallgatóknak jelentene megoldást, akik azért nem vehették át diplomájukat, mert nem szereztek nyelvvizsgát - derül ki a Nyelvtudásért Egyesület kutatásából.
Az egyetemi felvételi után az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a megfelelő lakhatás megtalálása. 2025-ben több mint 95 ezer hallgató jutott be valamely felsőoktatási szakra, az országban az egyetemisták száma pedig évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan azonban a kollégiumi férőhelyek száma nem követi ezt a trendet, az albérletek ára pedig az egekbe szökött, így a lakhatás kérdése komoly stresszfaktorrá vált a hallgatók számára.
