Jön a nyelvvizsga-amnesztia: ma szavaznak a felsőoktatási törvény módosításáról Nyelvtanulás
Szabó Fruzsina

Jön a nyelvvizsga-amnesztia: ma szavaznak a felsőoktatási törvény módosításáról

Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról - többek között rábólinthatnak arra a passzusra is, amely törli a B2-es nyelvvizsgát az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül. Az egyetemek és főiskolák ugyanakkor továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését.

Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást:

„A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga” – ez a rövid mondat is bekerül majd a felsőoktatási törvénybe, ha szerdán a parlament is rábólint a jogszabály módosítására.

Eddig a törvény szigorúbb feltételeket szabott meg: a záróvizsga mellett az alapszakokon legalább egy B2-es – vagyis középfokú – komplex nyelvvizsgára volt szükség ahhoz, hogy a végzett hallgatók megkapják a diplomájukat.

Ez mit jelent? Nem fognak nyelvet oktatni az egyetemeken?

De fognak. A módosításban az áll, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak „gondoskodniuk kell” a szaknyelv oktatásáról. „A (felsőoktatási intézmény) a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést” – emelik ki.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyetemek és főiskolák akár úgy is dönthetnek, hogy bár a diploma kiadásának nem feltétele a nyelvvizsga megszerzése, a tantervnek része lesz valamilyen nyelvi mérés - vagy akár kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését is.

Mi lesz azokkal, akik már végeztek?

Túl sok exhallgatót nem érint a változás, a kormány ugyanis – a koronavírus-járványra hivatkozva – 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, ráadásul nemcsak azok kapták meg a diplomájukat, akik ebben a két évben végeztek valamelyik egyetemen vagy főiskolán, hanem azok is, akiknek a diplomájuk valamikor korábban „ragadt benn” az egyetemen. A felsőoktatási államtitkárság szerint körülbelül 140 ezer oklevelet adtak ki.

A mostani jogszabályváltozással viszont azok is jól járnak, akik 2021. augusztus 31-e után záróvizsgáztak, de nyelvvizsga hiányában nem vehették át a diplomájukat. György László néhány hete – még felsőoktatási államtitkárként – beszélt arról a parlamentben, hogy ha elfogadják a jogszabályt, ők is megkaphatják az oklevelüket.

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban Közoktatás Székács Linda

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban

Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.