Évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma, ami nem meglepő annak fényében, hogy már nem mindenhol feltétele a diplomaszerzésnek a nyelvtudás. Ráadásul lényeges áremelkedés is történt a nyelvtanfolyamoknál és a vizsgáknál is. Utánajártunk, hogy ez hogyan hatott a nyelviskolákra.

2019 óta drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma, ezzel együtt pedig a sikeres nyelvvizsgáké is. 122 885 - tíz évvel ezelőtt még ennyien próbáltak meg nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni valamilyen idegen nyelvből, 2022-re viszont ez a szám 83 145 nyelvvizsgázóra csökkent. Ehhez képest még nagyobb visszaesést láthatunk a tavalyi évben, az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as nyelvvizsga-statisztikája szerint tavaly mindössze 66 307-en nyelvvizsgáztak Magyarországon.

A lényeges áremelkedés sem segít a helyzeten

Harminc-negyven százalékkal nőtt a nyelvtanfolyamok ára az elmúlt három évben Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke elmondása alapján. A nyelviskolák egyszerűen nem tudták kigazdálkodni a tanfolyamokat a korábbi árakon, ezért volt szükség az emelésre. 2022 júliusa és 2023 augusztusa között nagyjából 43 százalékkal emelkedtek a nyelvvizsgák díjai is, miközben a nyelvvizsgázók száma egyre csökken. Az első néhány ezer forintos emelésre a katatörvény miatt volt szükség, majd ezt követte a rezsitámogatás eltörlése miatt egy újabb 5-10 ezer forintos emelés, tavasszal pedig az infláció tolta még feljebb a díjakat.

Elképzelhető, hogy a drasztikus áremelkedés is hozzájárult a kevesebb nyelvvizsga-bizonyítványhoz, de Légrádi nem gondolja, hogy ez lenne a változás fő mozgatórugója. A koronavírus-járvány és a kormány kötelező nyelvvizsgával kapcsolatos döntése nagyobb hatással volt a kialakult helyzetre.

Mégsem kötelező a nyelvvizsga

A kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, amely szerint "a versenyképességi célok érdekében" 2020-tól a felsőoktatásba való felvétel feltétele lesz legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte. A bejelentés hatására a nyelvvizsgák és a sikeres nyelvvizsgázók száma is folyamatosan emelkedni kezdett. Aztán a a követelményt 2019 novemberében a kormány mégis eltörölte, miután többek között a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesülete és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete is túl szigorúnak vélte a B2-es szintű komplex nyelvvizsga követelményét.

2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával a kormány azt is írásba foglalta, hogy többé - ellentétben az addig érvényben lévő szabályokkal - nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek sem a legalább egy darab B2-es szintű nyelvvizsga.

"A döntés miatt kevesebben járnak a nyelvviskolákba, illetve a tanulás motivációja is megváltozott. Többeknek már nem a nyelvvizsga megszerzése a fő céljuk, sem az egyetemi felvételi, hanem egyéb okokból iratkoznak be nyelvtanfolyamokra, például szükségük van rá a munkakörükből kifolyólag"

– árulta el Légrádi Tamás. Egy minimális korosztályi változás is tapasztalható, feljebb tolódott az átlag életkor: nagyobb arányban jelentkeznek fiatal felnőttek, mint középiskolások.

A legtöbben a munka és a szakmai előmenetel miatt tanulnak nyelveket

Az ALX Nyelviskola egy évig tartó kutatásában 3583 fő részvételével vizsgálta a nyelvtanulás motivációit, akadályait és céljait Magyarországon. A felmérés alapján a legtöbben a munka és a szakmai előmenetel miatt tanulnak nyelveket. Sokan a nyelvvizsga megszerzéséért és a hobbijuk részeként tanulnak, mások pedig a régi tudás felfrissítését vagy a párkapcsolati szükségleteket említették indokként. A nyelviskola arra az eredményre jutott, hogy a legnagyobb akadályok között az időhiány és az anyagi korlátok állnak, amelyek jelentősen befolyásolják a nyelvtanulási folyamatot. A nyelvtanulást a tanulási nehézségek, a nyelvérzék hiánya és az időbeosztás problémái is  nehezítik.

"Azok járnak a képzésekre, akik tudják, hogy bár az egyetemi diplomához éppen nem kell a nyelvvizsga, de egyébként meg nem elengedhető a boldogulásukhoz a nyelvtudás"

– véli az elnök. A nyelviskolában tanulók összetételéről azt is elárulta, hogy részben azok iratkoznak be a fiatalabb korosztályból, akiknek nem magyar államilag elismert vizsgára van szükségük, hanem egy nemzetközire, mint az IELTS vagy a TOEFL. Akiknek csak a magyar diploma miatt volt rá szükségük, ők többségében inkább a középiskolában próbálták megszerezni a tudást, ezért nem feltétlenül tapasztalható kiugró csökkenés a nyelvviskolákban.

Nincsenek országos mérések, ezért nem tudott konkrét adatokat mondani a szakértő a bizonyítványok csökkenése és a nyelviskolákban tanulók száma közötti összefüggésről. Az elnök szerint a kormány döntésének valós hatását csak akkor fogják látni, amikor kiadják az egyetemek – azon egyetemek, akik nem kérnek vizsgát a diplomához – hogy mennyire tudnak érvényesülni a diákok a munkaerőpiacon; hogyan tudnak elhelyezkedni, tudnak-e olyan bérekkel, tudnak-e olyan feltételekkel elhelyezkedni, mint azok, akiknek kellett nyelvtudás az okelélszerzéshez. Fontos tudni,  hogy az egyetemek nagy része továbbra is kéri a nyelvvizsgát – emelte ki Légrádi.

Az új felvételi szabály szerint 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy pontosan miért, és összesen hány ponttal jutalmazzák a hozzájuk jelentkező hallgatókat, de továbbra is pontokat ér a nyelvvizsga, tehát érdemes megszerezni annak ellenére, hogy nem felvételi követelmény. Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy a hazai egyetemek, főiskolák mire adnak pontokat. Itt pedig megnézhetitek, hogy mikor ér nyelvvizsgát az emelt szintű nyelvi érettségi.

A kormány döntésén túl egy demográfiai oka is lehet a bizonyítványok csökkenésének Légrádi szerint, ugyanis évről-évre a diákok száma is egyre kevesebb. Ráadásul kevés óraszámban tanulnak nyelveket a diákok: a 2020/21-es tanévre vonatkozó adatok szerint a kötelező idegennyelv-oktatás óraszáma általános iskolában, nappali tagozaton mindössze 13, ami az uniós tagországok között a legalacsonyabb. A nappali tagozatos középiskolai oktatás esetében pedig 107, amivel szintén a mezőny vége felé vagyunk.

A járvány is rontott a helyzeten

A koronavírus terjedése miatt minden átkerült az online térbe, így nyelvvizsgákat sem szívesen tartottak jelenléti formában, ráadásul többen nehéz anyagi helyzetbe is kerültek, ezért Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2020. április 7-én bejelentette, hogy abban a tanévben a kormány elengedi a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsgakötelezettséget.

Ez akkor körülbelül 75 ezer egyetemi halgatót érintett, beleértve azokat is, akik a nyelvvizsgakötelezettség bevezetése óta hiába végezték el az egyetemet, nyelvvizsga hiányában nem kaphatták kézhez a diplomájukat. Ez azt eredményezte, hogy a 2019-es 124 470 vizsgázóhoz képest 2020-ban már csak 86 026-an próbáltak meg nyelvvizsgát szerezni, sikeresen pedig körülbelül 59 ezren teljesítették.

Az amnesztiát sokan elhamarkodott döntésnek tartották, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán ekkor is hangsúlyozta, hogy a beragadó diplomák magas aránya mögött elsősorban nem a járványhelyzet áll, hanem az, hogy a 3-5 éves egyetemi képzések többségéből teljes mértékben hiányzik az idegen nyelv használata és a nyelvtanulás, megoldási javaslatként pedig már 2020 előtt is többször felmerült a követelmények B1, vagy A2 szintre enyhítése, bizonyos képzések esetében pedig a nyelvi követelmény teljes eltörlése is.