Egy olyan egyetemi kar van Magyarországon, ahol az összes felvett diáknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Nem véletlenül: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi karának alapképzéseire csak azok kerülhetnek be, akik bemutatják nyelvvizsga-bizonyítványukat. Persze a HVG-rangsor élén álló egyetemeken, például a Corvinuson, az ELTE-n és a BME-n is kilencven százalék körüli a nyelvvizsgát szerzett, potenciális elsőévesek aránya.
Százból kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája a Budapesti Corvinus Egyetemen – többek között ez is kiderült a HVG Diploma 2022 kiadványából. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.
Ahogy arról korábban többször írtunk, a HVG felsőoktatási kiadványa több szempont alapján rangsorolja az egyetemeket és a főiskolákat. Figyelembe veszik például a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, a MTA-címmel rendelkező oktatók arányát, az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók számát, az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a középiskolai versenyen helyezettek számát. És persze a nyelvvizsgával rendelkezők arányát, amely az utóbbi években fontos mérőszám lett, hiszen évről évre több ezer diploma ragad benn az egyetemeken és főiskolákon azért, mert a végzősök nem tudják bemutatni az oklevél megszerzéséhez szükség nyelvvizsga-bizonyítványt.
Nyolcvan százalék feletti a nyelvvizsgával rendelkező potenciális elsőévesek (ők azok, akik bekerültek egy adott egyetemre, főiskolára) aránya az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán, amely egyébként csak hajszál híján maradt le a dobogóról a 89,36 százalékos aránnyal. Tízből legalább nyolc felvettnek van nyelvvizsgája a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, az Állatorvostudományi Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen.
Ahol százból száz diáknak van nyelvvizsgája
Az egyetemi-főiskolai karok „nyelvvizsga-rangsorában” azonban nem a Corvinus áll első helyen, hanem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara. Ahová a 2021-es felvételin több mint háromszázan jutottak be, és közülük mindenkinek volt legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Nem véletlenül: a kar alapszakjaira idén is csak azok kerülhetnek be, akiknek a megadott nyelvből/nyelvekből legalább B2-es bizonyítványuk vagy azzal egyenértékű okiratuk van.
A második helyen a Corvinus végzett 99,08 százalékos aránnyal, a harmadik pedig az ELTE gazdasági kara 98,71 százalékkal. Százból legalább kilencvenkét felvett diáknak volt nyelvvizsgája a BME Építészmérnöki Karán (97,24 százalék), az ELTE gyógypedagógiai karán (96,69 százalék), az ELTE jogi karán (95,9 százalék), a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán (94,95 százalék), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán (93,79 százalék), az ELTE Informatikai Karán (93,59 százalék), a BME gazdasági karán (92,97 százalék), a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán (92,21 százalék), a Pázmány jogi karán (92,02 százalék).
Miért fontos, hány elsőévesnek van nyelvvizsgája?
Mert a diploma megszerzéséhez legalább egy nyelvvizsga kell. A felsőoktatási törvény alapján az alap- és az osztatlan szakokon legalább egy általános, B2-es nyelvvizsgára van szükség ahhoz, hogy a végzősök átvehessék a diplomájukat, több szakon ráadásul szigorúbbak a szabályok. Van, ahol nem általános, hanem szaknyelvi vizsgát kérnek, máshol nem érik be egy B2-es bizonyítvánnyal, hanem legalább kettőt kell bemutatni.
Ez a szabály az utóbbi években több tízezer hallgatónak okozott problémát, évente több ezer diploma ragadt bent az egyetemeken. Nem véletlen, hogy amikor 2020-ban és 2021-ben a járványra és a nyelviskolák, nyelvvizsgaközpontok bezárására hivatkozva a kormány elrendelte a nyelvvizsga-amnesztiát, összesen több mint 140 ezren vették át a diplomájukat - nyelvvizsga nélkül.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
|
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. 
|
