Tízből hat magyar egy idegen nyelven sem beszél – ez derült ki néhány éve egy EU-s kutatásból, amelynek eredményeit azóta is sokat emlegetik. A siralmas eredmény okai összetettek, de az biztosan szerepet játszik, hogy Magyarország extrém módon homogén nyelvileg, ráadásul az iskolákban sem egészen úgy mennek a dolgok, ahogy kellene. Az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványának cikkét ajánljuk.

Több tízezren sóhajtottak fel megkönnyebbülten 2019 novemberében, amikor a kormány – hónapokig tartó hezitálás után – lefújta az egyetemi-főiskolai felvételi szabályainak szigorítását. Akkor már több mint négy éve tudni lehetett, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet majd bejutni a felsőoktatásba, a szakemberek azonban tisztán látták, hogy a középiskolások egy része nem fog időben nyelvvizsgát szerezni, így rengetegen szorulnak majd ki a felsőoktatásból, a tönk szélére sodorva jó pár kisebb főiskolát. A felvételi szigorítás törléséről és a „majdnemdiplomások” (ők azok, akik az egyetemet, főiskolát elvégezték ugyan, de a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudták átvenni a diplomájukat) számának emelkedéséről szóló hírek megjelenésekor persze újra felbukkant az az elhíresült statisztika, amely elkeserítő képet fest a magyarok nyelvtudásáról - olvasható az Eduline most megjelent Nyelvtanulás 2022 kiadványában.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Pontosabban annak hiányáról. Az Eurostat 2016-ban azt vizsgálta, hogy az Európában élő 25-64 évesek hány százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Az élen Svédország, Dánia, Lettország és Litvánia áll, ahol kis túlzással mindenkinek van idegennyelv-tudása, a lista vége felé azonban már jóval rosszabbak az arányok. Itt kell keresni Magyarországot is, ahol tízből hat megkérdezett csak magyarul tud. Az EU-s országok közül ennél rosszabb eredményt csak Románia és a felmérés időpontjában még bőven a Brexit előtt álló Egyesült Királyság produkált.

A magyarok gyenge nyelvtudása mögött kulturális és pedagógiai okok húzódnak – véli Einhorn Ágnes oktatáskutató, a BME GTK Idegen Nyelvi Központjának igazgatóhelyettese.  „Magyarország extrém módon homogén kulturálisan és nyelvileg. Nincs még egy ország Európában, ahol ennyire ne lennének jelen idegen nyelvek. Pedig a motiváció szempontjából fontos, látják-e a gyerekek egészen kicsi koruktól, hogy miért érdemes nyelveket tanulni” – magyarázza Einhorn Ágnes. A társadalmi különbségek persze ebben is nagyok. A középosztálybeli családokban természetes, hogy nyaralni vagy síelni külföldre járnak, ahol más nyelven kell kommunikálni, ahogy azt is látják, hogy a szülőknek van nyelvtudásuk, na meg külföldi ismerőseik, akikkel nem magyarul beszélgetnek. Ilyenkor elő sem kerül a kérdés, hogy miért kell nyelvet tanulni. A szakember szerint azokat a gyerekeket már sokkal nehezebb meggyőzni a nyelvtanulás fontosságáról, akik nyelvileg teljesen homogén közegben élnek, például kisebb településen, ahol még turista sem nagyon van, nemhogy külföldi ismerős, szomszéd, iskolatárs.

Persze az iskolákban is komoly problémák vannak – derül ki az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványának cikkéből. „Sokan mondják, hogy diákként a 45 perces órán maximum egy percet beszéltek, vagy még annyit sem” – meséli Dunay Péter, a Speak! Nyelviskola alapítója és szakmai vezetője arról, mivel magyarázzák a hozzájuk beiratkozók, hogy a középiskolában nem tanultak meg angolul. „Vannak, akik önmagukat teszik felelőssé. Hogy lusták voltak, nem vették komolyan a tanulást, nem esett le nekik, hogy a nyelvtudás fontos lehet. Ők vannak kevesebben. A legtöbben inkább arról mesélnek, hogy négy év alatt tíz-tizenkét nyelvtanáruk volt, hogy ha az angoltanár beteg volt, senki nem tartotta meg az angolórát. Valaki ugyan felügyelte őket, de gyakorlatilag nem csináltak semmit” – magyarázza. Utóbbi fontos tényező: a tanárhiányt ma már nemcsak a vidéki kisiskolák, de a budapesti vezető gimnáziumok is a saját bőrükön érzik, a becslések szerint 12 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és miközben a nyugdíjba vonulók száma évről évre emelkedik, a pályakezdők száma a korábbi 5-6 ezerrel ellentétben 2000 körüli létszámra apadt.

Persze az iskolákban módszertani problémák is vannak – mondja Dunay Péter, aki úgy látja, az órákon sokszor olyan dolgok történnek, amelyekhez nem feltétlenül kell tanári segítség, a diákok teszteket töltenek ki, filmet néznek, feladatokat oldanak meg. Ha ezt otthon tennék, az órákon csak a feladatok megoldását kellene megbeszélni, így sokkal több idő maradna a lényegre: a beszédre.