Majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma az elmúlt egy évben. Ha a 2021-es adatok sem javulnak, annak katasztrofális következményei lehetnek a nyelvvizsgaközpontokra.

2020 második felében összesen 32 889-en tettek nyelvvizsgát, ez majdnem 16 ezer vizsgázóval kevesebb, mint egy évvel korábban  - ekkor 48 619-en vizsgáztak. Éves szinten is beszédesek a számok, 2020-ban összesen 81 581-en vizsgáztak, míg 2019-ben 124 468-an szereztek bizonyítványt. Bár 2019-ben, az egy évvel későbbre tervezett kötelező nyelvvizsga jelentett egy kis megugrást a vizsgázószámban, azonban a novemberi bejelentést követően, amikor a kormány visszavonta ezt a felvételi követelményt, meg is torpant a növekedés.

“Nyilván a koronavírus is betett a vizsgázószámnak, mivel a felvételi időszak általában a legnépszerűbb, 2020-ban pedig pont május-júniusban nem lehetett vizsgákat tenni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy tavaly szeptemberig közel 110 ezer friss diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt” – mondja a csökkenés okáról Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. "Illetve azt is ki kell emelni, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a vizsgázók száma, erre csak rátett egy lapáttal a jelenlegi helyezt."

A nyelvvizsgaközpontok a tavalyi szint környékére tervezik a nyelvvizsgaszámokat, esetleg egy kicsivel lehet magasabb, mint a 2020-as, mert az elhúzódó járványhelyzet miatt még mindig sokan kivárnak - mondja a szakember. Hozzátéve: azt a fokozatos csökkenést, ami az elmúlt három évben jelen volt, valószínűleg nem lehet majd megállítani.

Bár tavaly lehetőséget kaptak a központok, hogy a bezárások idején online szervezzenek vizsgákat, ezzel nem mindenki tudott élni. Az a pár vizsgaközpont, ahol a nyári időszakban is szerveztek online nyelvvizsgákat, viszont azzal szembesült, hogy a komoly szakmai felkészültség mellett ez a vizsgaforma mérhetetlenül költséges is - arról nem beszélve, hogy a tavaszi karantén alatt is csak a vizsgázók harmada élt ezzel a lehetőséggel.

Rozgonyi Zoltán szerint egy nagyobb központ átlagos vizsganapján például 1500-an hagyományosan vizsgáznak különböző helyszíneken és csupán 200-250-an választják az online lehetőséget. “A központnak a 200 online vizsgázó kiszolgálása mennyiségében szinte azonos munkabefektetést igényel, mint az 1500 hagyományosan vizsgázóé, tehát a feladatmennyisége megduplázódott. Ehhez jön hozzá, hogy az online vizsgáztatásban olyan személyzetre van szükség, akik egészen más felkészültségűek, mint a sok éve bejáratott hagyományos vizsgáztatás személyzete.”

Az online vizsgák részaránya ott, ahol októbertől párhuzamosan indultak papíralapú és otthoni online vizsgák is, 15 százalék körül mozgott eddig. Ez a nyári időszakban is hasonlóan alakult, a veszélyhelyzet alatt a nyelviskolák a tanfolyamoknak és óráknak csak a 10-50 százalékát tudták online megtartani. Ez az arány annak függvényében alakult, hogy az adott központ milyen profilú - a céges ügyfelek nagy részét meg tudták tartani a központok a statisztikák alapján.

Harc a fennmaradásért?

A nyelviskolákat leginkább a járvány és a nyelvvizsgakötelezettség ideiglenes eltörlése sújtotta. A legtöbben most kivárnak, de a vizsgáztatás nagy mértékben a központi szabályozástól függ, így egy-egy ilyen komoly döntés már másnapra meglátszik a központoknál.

A kisebb nyelvvizsgaközpontok megélhetése nagyban a fenntartótól függ - mondja a Nyelvtudásért Egyesület elnöke - sok közülük az egyetemi intézmény, így ott az intézmény biztosítja a túlélést minimális szinten, de ahol nem, ott bezártak. Az önálló intézményként működő központoknál a felkészültségen, üzleti hátterén egyéb forrásokon múlik, hogy túlélnek-e.

A szakmai részvevők az évek óta húzódó megoldatlan kérdések miatt előre tervezett, szakmailag megalapozott rendszert szereznének, és ebbe illeszkedő, évekre előre utat mutató oktatáspolitikai döntéseket szeretnénk látni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!