Újabb felmérés a nyelvtanulásról: mit hiányolnak a szülők és a diákok az iskolai nyelvórákról? Nyelvtanulás
Eduline

Újabb felmérés a nyelvtanulásról: mit hiányolnak a szülők és a diákok az iskolai nyelvórákról?

Nagyok a különbségek a kelet-közép-európai fiatalok nyelvi magabiztosságában, de többségük a mainál gyakorlatiasabb oktatást szeretne az iskolai angolórákon – ez derül ki az Angloville cégcsoport legfrissebb régiós kutatásából.

Az élményalapú angoloktatással foglalkozó cég több mint 1200 közép-európai – magyar, cseh, lengyel és román – diákot és szülőt kérdezett meg a nyelvoktatásról, az eredményekből kiderült, hogy a Z-generáció élménydús közösségi nyelvtanulást, illetve az internetes lehetőségeket keresi, és ebben szüleik is támogatják őket.

„Széleskörű az egyetértés a fiatalkori nyelvtanulás fontosságáról, de a régióban még nem alakultak ki azok a legjobb gyakorlatok, amelyek hatékony javulást eredményeznének az oktatás terén. Nem meglepő, hogy a több évtizedes módszerekkel dolgozó iskolai angoloktatás nehezen képes felkelteni és megtartani a Z-generáció tagjainak figyelmét, akik élményalapú, gyakorlati nyelvtanulásra vágynának” – mondta Horváth Alex, az Angloville Kft. ügyvezetője.

Különórák, appok

A diákok jellemzően az angoltanulást az általános iskolában kezdik, már kisiskolás korban gyakori azonban, hogy a szülők kiegészítő módszerekhez folyamodnak. A különböző iskolán kívüli tanulási módszerekhez gyakrabban nyúlnak Lengyelországban és Romániában a magyar és a cseh diákokhoz képest. A magyar, lengyel és román szülők számára a magántanár fogadása az első gondolat, a diákok 61-71 százalékának voltak már különórái ezekben az országokban. Szintén gyakori, hogy a diákok interneten, közösségi platformokon vagy játékok segítségével tanulnak angolul – a megkérdezett fiatalok legalább fele rendelkezett ilyen tapasztalattal. A kifejezetten nyelvtanulásra készített applikációk, online tanfolyamok ugyanakkor kevésbé népszerűek, csupán a diákok negyede használta ezeket korábban.

Újabb hír a nyelvtanulási diálhitelről: október elejétől lehet majd igényelni

A jövőben a diploma megszerzését segítendő a nyelvtanuláshoz is igényelhető lesz a diákhitel - közölte Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos hétfőn Budapesten újságírók előtt.

Jelentős különbségek mutatkoznak az országok között az iskolán kívüli nyelvtanfolyamok, a nyelvi táborok és a cserediákprogramok elterjedtségében. Ezeken is gyakrabban vesznek részt a lengyel és román diákok.

A régiós kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderüljön, a különböző tanulási formák közül melyek járulnak hozzá leginkább a diákok angoltudásának fejlődéséhez saját és szüleik megítélése szerint. A tanulók a leghasznosabbnak a nyári nyelvi táborokat ítélték, miközben magas értékelést kaptak a magántanárok által adott órák és az internet, játékok vagy családi segítség kapcsán történő nyelvtanulás. A rangsor túlsó oldalán az iskolai nyelvórák és a nyelvtanulást segítő alkalmazások helyezkednek el, ezek bizonyultak a legkevésbé célszerűnek a válaszadók szerint (az e megoldásokat illető értékelések 2,9 és 3,1 pont voltak).

Miközben az iskolai órákat mindenhol átlagosan közepesre értékelték a diákok, a nyári táborok nyelvtanulás szempontjából vett hasznossága 4,4-4,8 közötti átlagokat kapott. A legnagyobb szakadék az iskolai órák és a nyelvi táborok megítélése között a cseh diákok körében volt (3,0 ill. 4,8-as átlag), miközben a relatíve legjobb osztályzatot Romániában adták a diákok az iskolai tanulásnak (3,3 szemben a táborok 4,4 pontjával).
A diákok véleményére a szülők is ráerősítettek, ugyanis negyven százalékuk szerint a magántanár fogadása a leghasznosabb módszer a gyermekeik nyelvtudásának fejlesztésére, míg a második helyen a nyelvi tábor áll, a válaszadók 16 százaléka emelte ki ezt a megoldást.

Mit hiányolnak az iskolai angolórákról?

A kutatás eredményéből egyértelműen látszik, hogy a diákok és szüleik is a jelenleginél több interaktív, az élő beszéd értését és használatát igénylő gyakorlati foglalkozásra tartanak igényt az iskolai órákon. Leginkább a valódi angol nyelvvel, vagyis az anyanyelviekkel való találkozási lehetőségeket hiányolják, de hasonló a helyzet a szituációs játékok és kötetlen beszélgetések terén is. Az előbbit a magyar diákok 95%-a, az utóbbit 82%-uk kevesli. Mindeközben az írásos, nyelvtani feladatok és a szövegtanulás mennyiségét tartják a legtöbben túl soknak – Magyarországon a diákok 41, illetve 28 százaléka.

A szülők körében hasonló a vélemények megoszlása. Míg összességében negyedük tartja túl soknak a gyermeke iskolai angolóráin előforduló írásos, nyelvtani feladatok és a megtanulandó szövegek mennyiségét, addig az anyanyelviekkel való találkozásra, a szituációs játékokra, beszélgetésekre, és a videó/hangfelvételek megtekintésére, hallgatására véleményük szerint túl kevés idő jut (93, 79 és 77 százalék szerint).

A szülők tapasztalata alapján az iskolai angolórák hatékonyságát leginkább az angoltanár személye, felkészültsége befolyásolja, amit különösen a magyar szülők tartanak nagy arányban fontosnak (84 százalék). Az anyanyelvi tanár vagy lektor elérhetőségének szintén nagy jelentőséget tulajdonítanak a szülők.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy mennyire készítenek fel az iskolai angolórák a nyelvtudás valós körülmények közötti használatára. A megkérdezettek között erre csupán a cseh szülők adtak közepesnél jobb osztályzatot (3,4), de az országok közötti átlag így is csak 2,8 a szülők körében, a diákok értékelése pedig átlagosan 2,6 volt. Ez összecseng azzal, hogy összességében a diákok kevesebb mint fele, 41 százalék számolt be arról, hogy az angolt magabiztosan tudta használni, amikor szüksége volt rá.

Azonban míg a lengyel és román diákok körében az angolul folyékonyan beszélők aránya 50, illetve 41 százalék, addig a magyar és cseh diákok körében ezt csupán a diákok kevesebb mint ötödére igaz. Ennek ellenére a kutatás rámutatott arra is, hogy a diákok nagy részénél megvan a belső motiváció az angoltanuláshoz, a szülők 70%-a ugyanis úgy érzi, nincs rá szükség, hogy gyermekét külön motiválja erre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.