Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját. Az adatokból az is látszik, hogy még mindig sokan próbálnak papírt szerezni eszperantó- és lováritudásukról, de inkább kevesebb, mint több sikerrel: a nyelvtanulók több mint fele elhasal a vizsgán.

Több mint 102 ezer nyelvvizsga-próbálkozás volt 2018 első felében, ez alig pár ezerrel marad el a 2017-es egész éves vizsgaszámtól, vagyis már most biztos, hogy a 2018-as nyelvvizsgák száma jóval magasabb lesz, mint az egy évvel korábbi - derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akreditációs Központja adataiból. A vizsgázók többsége (61 798) középfokú bizonyítványt próbált szerezni, és az angol nyelvet választotta.

A nyelvvizsgák száma az elmúlt években folyamatosan csökkent: míg 2016-ban 134 520 nyelvvizsga-próbálkozás volt, tavaly már csak 117 ezer, a legtöbben angolból akartak nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni, az Oktatási Hivatal ebből a nyelvből összesen 84 ezer vizsgát regisztrált.

Kivártak?

A magasabb vizsgaszám egyik oka alighanem az, hogy idén januártól az állam minden harmincöt év alatti nyelvtanulónak megtéríti egy - legalább középfokú, komplex - nyelvvizsga díját. Az Eduline-nak több nyelvtanár azt mondta, sok diák kivárt: bár már 2017 végére felkészültek a vizsgára, megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, és csak arra jelentkeztek, hogy visszakaphassák a vizsga 20-30 ezer forintos díját.

A másik ok valószínűleg a közelgő felvételi szigor: 2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Ez pedig nagy gond lehet a felvételizőknek, az MTA adatai azt mutatják, hogy a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára. A helyzet a szakgimnáziumokban ráadásul sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.

Eszperantó, lovári: nem olyan könnyű megszerezni a nyelvvizsgát

Bár a könnyű nyelvvizsgaszerzés reményében még mindig sokan választják az eszperantót vagy a lovárit, de az adatokból kiderül: nem is olyan egyszerű bizonyítványt szerezni ebből a két nyelvből. Az idei első féléves adatok alapján az eszperantóvizsgára jelentkezők több mint fele nem szerzett bizonyítványt, de lováriból is hasonló a helyzet: többen buknak meg, mint ahányan átmennek a vizsgán.

Nem véletlenül választják sokan ezt a két nyelvet: eszperantóból is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, és az egyetemi-főiskolai felvételin ugyanúgy elfogadják, mint a többi nyelvet. Ráadásul ezekből a nyelvekből - írják eszperantó- és lovárioktatással foglalkozó oldalakon - körülbelül 200 óra alatt el lehet érni a középfokot.