Ár, beszédcentrikusság és hely alapján választanak tanfolyamot a nyelvtanulók, akik közül minden harmadik még mindig a nyelvvizsga-bizonyítványért tanul, a többség azonban elsősorban a karrierépítés miatt ül iskolapadba.

A magyarok szerint a nyelvtanulás elsősorban a karrierépítéshez kell, míg a motivációk sorában a második helyre az általános beszéd-, illetve az üzleti kommunikációs készség fejlesztése került – derült ki a KutatóCentrum és a Berlitz nyelviskola közös felméréséből. Ezeket a szempontokat leginkább a fiatalok emelték ki, míg az 55 év felettiek úgy látják, hogy a munka mellett a külföldi utazások során is ugyanannyira hasznát veszik a nyelvismeretüknek.

„Ugyan az Eurostat 2009-es adatai szerint a magyarok kétharmada semmilyen idegen nyelvet nem beszél, azonban biztató, hogy a mostani felmérés eredménye alapján gyakorlatilag mindenki szerint fontos a nyelvtanulás, és nem a papír megszerzése miatt” – mondta Hoór Krisztina, a Berlitz területi igazgatója. A kutatás szerint a válaszadók csupán huszonnyolc százaléka gondolja úgy, hogy elsősorban a nyelvvizsga-bizonyítvány miatt érdemes nekiállni a tanulásnak.

Ár, minőség és hely – a bűvös hármas

A nyelviskola kiválasztásakor egyértelműen az ár játssza a főszerepet: a megkérdezettek több mint 70 százaléka sorolta a három legfontosabb szempont közé. A második helyen a beszédközpontú oktatás, a harmadikon pedig az órák helyszíne áll.

Döntő szempontok a kis csoportlétszám, a jó, lehetőség szerint anyanyelvi tanár, valamint a beszédcentrikus órák. „A 18-24 évesek teljesen más tényezőket vesznek figyelembe, mint az idősebb korosztály. A nyelviskola kiválasztásakor számukra az ár és az órák helyszíne mellett a vizsgagarancia a legfontosabb, míg a tanfolyamnál a kis csoportlétszám és a jó hangulat a meghatározó” – emelte ki Sütő Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. „Mivel az órák hangulatát nehéz lenne a brosúrák és a nyelviskolák honlapja alapján megítélni, ezért ez a korosztály leginkább ismerősöktől tájékozódik a lehetőségekről.”

eduline