Ipari forradalom
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában - terjedelem: 14 oldal
részlet:
• A Magyar Nemzeti Bank formailag az államtól teljesen független, önálló pénzintézetként került létrehozásra, 30 millió aranykoronás alaptőkéjét döntően magáncégek jegyezték le.
• A későbbiekben ez a bank a magyar állam központi bankjának a szerepét látta el, kezelte az államadósságokat, az ország arany- és devizakészleteit, intézte a bankjegyek kibocsátását.
• Az MNB a korona helyett új pénzt bocsátott ki, erről már 1925-ben rendelkeztek, de a pengő csak 1927 jan. 1-jétől lett hivatalos fizetőeszköze Magyarországnak.
• A pengő árfolyamát a stabilitás és átválthatóság érdekében az angol fonthoz kötötték
• A Népszövetség Pénzügyi Bizottsága egy rekonstrukciós tervet dolgozott ki Magyarország számára, amit a nemzetgyűlés 1924 tavaszán elfogadott.
• Az államháztartás és költségvetés tartós egyensúlyának kialakításakor nemcsak a kölcsönökkel, de a bevételek további növelésével is számoltak:
• újabb adóemeléseket hajtottak végre, így az 1920-as évek közepétől az egy főre jutó adóteher 60%-kal lett magasabb a világháború előtti szinthez képest.
• Összességében a terheket a szegényebb néprétegekre hárították át, arányaiban a vagyonosabb rétegek kevesebb adót fizettek.
• Tovább csökkentették az állami alkalmazottak számát.
• A stabilizáció, a deficites államháztartás szanálása viszonylag gyorsan, a vártnál hamarabb bekövetkezett.
• Az 1923-24-es költségvetés még hiánnyal zárult, a következő év azonban már többletbevételt mutatott.
• A bevételek növelése révén a népszövetségi kölcsönnek csupán 1/3-át kellett a hiány pótlására fordítani, a többit a főbiztos engedélyével beruházásokra tudták átcsoportosítani.
• A szanálás 1926 nyarára sikeresen befejeződött, a zárolt számlákat feloldották, a népszövetség ellenőrzése megszűnt.
• A népszövetségi kölcsön és a sikeres stabilizáció javított Magyarország nemzetközi megítélésén
• S ez az évtized közepétől a magánhitelek előtt is utat nyitott.
• A 20-as évek közepe és a gazdasági válság közt összesen kb. 1,9 milliárd pengő hosszú-, közép- és rövidlejáratú hitel áramlott az országba.
• A háború előtti időből származó kölcsönökkel együtt az ország adósságállománya 1929 nyarára 3,5, majd 1931-re 4,3 milliárd pengőre növekedett.
• Így Magyarország a térség legeladósodottabb országának számított az egy főre jutó adósságterhek alapján (70 USD/fő).
A külföldi hitelek jellemzői
