"A gyerekek most arról kapnak bizonyítványt, hogy nyolc évig jártak iskolába, arról nem, hogy a szükséges alapkészségeik megvannak. Ezt a problémát a szakképzés önmagában nem tudja kezelni" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara volt oktatási-képzési igazgatója.

Politikai alapon született döntés volt a tankötelezettségi korhatár leszállítása 18-ról 16 évre, de egyebek között politikai döntés volt a szakgimnáziumok bevezetése is - mondta Szilágyi János, az iparkamara volt oktatási igazgatója a Magyar Nemzetnek.

"Ahhoz, hogy a kormány 2010 után egymillió új munkahely létrehozását ígérje – amivel választást nyertek –, kellett egy szakképzési modell is. Ez arról szólt, hogy minél több fiatal kapjon szakmunkásvégzettséget. Funkcionális analfabéta, alapkészségekkel nem bíró fiatalok jöttek be a szakiskolai képzésbe, tehát nekik kellett szakmát adni. Ezért vezették be a kék galléros, lebutított, egyszer használatos szakmunkásképzési modellt. Ezzel összefüggésben viszont nőtt a korai iskolaelhagyás, de mivel a fiatalok bementek a közmunkába, felére csökkent az ifjúsági munkanélküliség. Tehát a kormány jó gazdasági számokat állított elő, de nem vette észre, hogy hosszú távon is kellene gondolkodni" - magyarázta.

A volt oktatási-képzési igazgató szerint vissza kellene állítani a tankötelezettségi korhatárát 18 évre, és meg kellene reformálni az általános iskolai oktatást. "Új alapokra kell helyezni a nemzeti alaptantervet, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük az alapkészségek stabil elsajátítására. Nem engedném be a szakképzésbe azokat a gyerekeket, akiknek nincsenek meg az alapvető készségeik, ezért szükség volna egy bemeneti kompetenciamérésre. A gyerekek most arról kapnak bizonyítványt, hogy nyolc évig jártak iskolába, arról nem, hogy a szükséges alapkészségeik megvannak. Ezt a problémát a szakképzés önmagában nem tudja kezelni. Ezért a diákoknak, akik nem tudnak megfelelően olvasni és számolni, azoknak egy-két éves átvezető programot kellene kínálni" - mondta.