Művelősétörténet kidolgozott tételek
Művelődéstörténet a történelmi korokban és napjainkban - itt készült: PTE - terjedelem: 95 oldal
ételcímek:
1. Mi a művelődéstörténet, helye és szerepe a tudományok között
Neveléstörténet tárgyának, feladatának, céljainak ismertetése
2. A neveléstörténeti kutatások kialakulásának ismertetése. A neveléstörténeti kutatások megtervezése. A forráskritika.
3. A neveléstörténet egységeinek ismertetése
4. Nevelés a természeti népek körében
5. Gyermekszemlélet és oktatásügy az ókori Keleten (Mezopotámia, Egyiptom)
6. Valamely Európán kívüli ország ókori és középkori nevelésügye
7. Szokratész, Platón, Arisztotelész nézetei a nevelésről
8. A görög nevelés (Kr. e. XIII-IV. sz.) eszményei az ókorban – Athén és Spárta
9. Az ókori Rómában folyó nevelés ismertetése – Ciceró és Quintiliánus (Kr. e. VIII- Kr. u. V. sz.)
10. Az egyházi nevelés kialakulása és elterjedése Európában és Magyarországon. Az egyetemek elterjedése a középkorban.
11. A lovagi kultúra és a lovagi nevelés Európában és Magyarországon
12. A reneszánszkori nevelésügy és gxermekszemlélet alakulása (XIV-XVI. sz.)
13. Reformáció korának nevelés és oktatásügye. A protestáns iskolák kialakulása hazánkban és Erdélyben
14. Az ellenreformáció hatása a nevelésügyre
15. A Ratio Educationisok hatásai a magyar nevelésre és oktatásra
16. Az intézményes nevelés elterjedése
17. A reformpedagógiák kialakulása és elterjedése a világon
18. A reformpedagógiák hatása a magyar oktatásra és nevelésre
19. A XX. század eleji magyar oktatás és nevelés. Iskola termetők.
20. A szovjet pedagógia a XX. század elején
21. A magyar oktatásügy 1948 után
részlet:
Úri ifjak nevelése a palotában
A fáraók gyermekeit a magánnevelõk gyakran az elõkelõk gyermekeivel együtt oktatták. Így szoros és bensõséges kapcsolat alakulhatott ki a trón várományosa és a leendõ legbefolyásosabb alattvalók között. Ez késõbb biztosította az uralkodó iránti lojalitást és hûséget. Bizonyos esetekben a hercegnõk és az elõkelõ családok leánygyermekei is részesülhettek ilyen udvari nevelésben.
A fiúkat itt elsõsorban testi nevelésben részesítették: lovagolni , kocsit hajtani, nyilazni tanították õket.
Az írnokképzés
Akárcsak Mezopotámiában, az ókori Egyiptom államapparátusának mûködtetésében is kiemelkedõ szerep jutott a különféle rendû és rangú írnokoknak. Rendívül szerteágazó, aprólékos adminisztrációt kellett vezetniük. A királysírok építésekor õk ellenõrizték a munkáslétszámot, õk vették át naponta a szerszámokat, és a munkások járandóságát is nekik kellett kifizetniük. Magánjellegû feladatokat is vállaltak: leveleket írtak az írástudatlan munkások megbízásából, irodalmi mûveket másoltak, és a kézmûvesek is az õ útmutatásaik alapján készítették a királysírok feliratait.
