A mai világ igényeit aligha elégíti ki a jelenlegi oktatási rendszer: nyitottságra, rugalmasságra, az egyéni igényekhez való alkalmazkodásra lenne szükség. Egy izlandi tanár összegyűjtötte az ezt megakadályozó, elavult elemeket, amelyeket az Átlátszó Oktatás adaptált az itthoni helyzetre. Ezekből szemezgettünk.

A heti egyszeri számítástechnika-óra már a múlté
Az Átlátszó Oktatás egy izlandi általános iskolai tanár, Ingvi Hrannar Ómarsson listája alapján gyűjtötte össze azokat az elavult elemeket, oktatási módszereket, amelyek gátolják, hogy a magyar oktatási rendszer előbbre jusson. 2003 óta romlik a diákok teljesítménye a PISA-felméréseken, amelyek a szövegértési és matematikai képességeket mérik: a 2012-es PISA-eredményekről itt olvashattok.
1. Számítógépterem
Ahelyett, hogy a diákok elavult, már csak filmekben látható PC-ken tanuljanak hetente egyszer arról, hogyan kell a Wordöt használni, az egyes órák keretein belül kellene elsajátítaniuk az informatikai képességeket.
2. Izolált osztálytermek, izolált iskola
Online interaktív térképek, anatómiai modellek, vendégelőadók, más tanárok, szülők - ezek mind hiányoznak a magyar osztályteremből. Az iskolának is folyamatos kapcsolatban kell állnia a diákokkal, szülőkkel. Az iskolai hírek posztolása Facebookon már elegendő ahhoz, hogy mindenki lássa: nem csak ''vegetál'' az iskola. A posztereket, weboldalakat pedig a diákok készíthetik, kiélve a saját kreativitásukat. Nem lesznek többé tantárgyak a finn iskolákban.
3. Az internet és a technikai eszközök hiánya
Az internet remek eszköz arra, hogy a diákok megtanulják, hogyan tudják megtalálni a szükséges információt. Mobiltelefonnal, tablettel pedig képeket, videókat, weboldalakat, blogot lehet készíteni, írni, szerkeszteni, ami izgalmasabbá teszi a tanulást és teret ad a kreativitásnak.
4. Nincs tudáscsere a tanárok között
Itt is az internet a kulcs: online nem csak az egy iskolában tanítók oszthatják meg egymással a jó gyakorlataikat, hanem a tudáscsere működhet országos vagy nemzetközi szinten is.
5. Egészségtelen menza
Ebben sem járunk az élen, pedig hosszútávon megtérülnek az egészségesebb összetevők, a költségeket pedig többféle módon lehet csökkenteni: az iskolák a diákok segítségével maguk termelhetik a zöldségeket, gyümölcsöket, a porciózás és a mosogatás pedig lehet a diákok feladata. Nincs több só- és cukortartó az étkezőasztalon: a január 1-jén életbe lépett menzarendeletről itt olvashattok.
6. Reggel 8 órai kezdés
Nem csoda, hogy sok diák elkésik, és szinte egész nap fáradt: a Minnesotai Egyetem kutatása szerint a diákok már akkor sokkal jobban teljesítenek, ha 50 perccel később kezdődik az oktatás, és 30 perccel tovább tartanak az órák. Több tanulmány szerint is ''csodaszerként'' hatna a diákokra, ha 1-2 órával később kezdődne az oktatás.
7. Hagyományos könyvtárak
A könyvraktári funkció mellett egy modern könyvtárnak tanulási, kutatási, techikai és szórakozási térnek is kell lennie, ahol mindenki egyenlően férhet hozzá az információkhoz és eszközökhöz.
8. Uniformitás és a csoportmunka hiánya
Minden diák és tanár másban jó, és mások az igényei, így az oktatásnak, a továbbképzésnek személyre szabottnak kell lennie. A csoportmunkát a mindennapok részévé kell tenni.
9. Standardizált tesztek
Ezek az egyedi különbségeket, a valós, komplex feladatok megoldására való képességet nem mérik. Kritikus gondolkodásra, folyamatos utánkövetésre és értékelésre lenne szükség. Reform helyett forradalmi megújulásra, szemléletváltásra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |