Parragh László büszke arra, hogy 15 évre vitte volna le a tankötelezettségi korhatárt Közoktatás
Eduline

Parragh László büszke arra, hogy 15 évre vitte volna le a tankötelezettségi korhatárt

„Készséggel elismerem, ebben a kormányban tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lennei, annak a szakács szakmát kell megtanulni” - ezt mondta a szakiskolai közismereti tárgyak leépítéséről a 168 Órának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a PISA-jelentés ugyanazt mondja, amitő.

„Úgy is mondják, hogy Magyarország leszakadó pályára állt. Ha megnézi, mit kifogásolok, kiderül, hogy én is ugyanezen az állásponton vagyok. Azt mondom, hogy a magyar iskolában mechanikusan magolnak, másodlagossá züllött a nyelvtanítás, a digitális technika oktatása. A PISA-jelentés ugyanazt mondja, amit én” - mondta az iparkamara elnöke a 168 Órának. Parragh László a szakiskolai közismereti tárgyak óraszámcsökkentéséről úgy fogalmazott, „ebben a kormánnyal tettestársak” voltak, és amikor arról beszél, hogy az Árpád-házi királyok családfáját felesleges a diákkal magoltatni, a „megoldáshoz közelít”.

„Viszont mondhatok néhány furcsa szakmát, amit a kamarának véleményeznie kell. Szeretném elérni, hogy a hozzájárulásunkra is szükség legyen. Mert létezik például olyan szak, hogy „terminológia”. Az micsoda? „Társadalmi viselkedéselemző.” „Európai lexikográfia.” Nem tartom magam ostoba embernek, de nehezen tudnám megmondani, mi a csudát jelentenek” - tett hozzá.

Parragh László azt is kijelentette, az ő ötlete volt a tankötelezettségi korhatár 15 évre csökkentése (ezt végül túl alacsonynak tartották, így lett 16 év - a szerk.). „Arról van szó, hogy él nálunk egy betokosodott, a világra, a modernitásra egyre kevésbé fogékony „szakértői kör”, amely 25-30 éve ugyanazt mantrázza” - tette hozzá.

Itt vannak a friss PISA-eredmények: rosszul teljesítenek a magyar diákok

A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.

„Nem tartom magam szakértőnek. A valóságot nézem. Abból indulok ki, hogy mi jó a gazdaságnak. Nézzük a dolog pedagógiai oldalát. Képzeljen el egy osztályt, amelybe jár egy háromszorosan bukott diák. Milyen rongáló hatással van a közösségre pusztán azért, mert nem engedi el őt az iskola?” - magyarázta.

Kiemelte: a kamara továbbra is azt szeretné, hogy kötelező legyen a középiskolai felvételi. „Gimnáziumi felvételi ma is létezik, az úgynevezett elitgimnáziumok alkalmazzák. Másutt olyan gyönge osztályok indulnak, amelyekből nincs továbblépés. Ha 2,5-es átlaggal indítanak egy osztályt, azért teszik, hogy a város fenn tudja tartani a hírneves gimnáziumát. Ez pazarlás. Ha rögtön a szakmatanulással kezdenénk, többre jutnánk” - mondta.

Ez sokaknál kiveri a biztosítékot: jön a kötelező középiskolai felvételi, központi keretszámok lesznek

Hatalmas változás jön a közoktatásban 2019-től: kötelező lesz a középiskolai felvételi, és központilag "szabnák meg" a keretszámokat. Palkovics László egy csütörtöki rendezvényen beszélt arról, hogy terveik szerint - az új nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan - 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit.