A helyettesítésekről tett közzé részletes állásfoglalást a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

„Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem jogellenes az a gyakorlat, amikor a pedagógusokat az iskolában ún. helyettesítési ügyelet órákra osztják be, azaz meghatározzák, hogy a
hét munkanapjainak egy részében - a kötött munkaidő terhére – bizonyos órákban rendelkezésre kell állni, hogy adott esetben be lehessen a pedagógust osztani helyettesítésre” – írja a Facebookon közzétett állásfoglalásában a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

A szakszervezet szerint ezek az órák - ha a pedagógus ténylegesen ez idő alatt nem végez munkát - ügyeletnek minősülnek, amely után a Munka törvénykönyve szerint negyven százalék bérpótlék jár. Ha munkát is végezni – például egy távollévő pedagógus óráját megtartani –, ötven százalék bérpótlék jár a tanároknak.

„Ez a rendkívüli munkaidőben végzett munka utáni bérpótlék csak olyan helyettesítések, órák megtartása után jár, amelyek abban az időben történtek, amikor előre meg volt határozva a rendelkezésre állás ("H" betűvel jelzett óráknak nevezik ezeket sok helyen), tehát nem az összes eseti helyettesítésre vonatkozik” – magyarázzák.

Hozzáteszik: az eseti helyettesítéssel kapcsolatban kialakult intézményi gyakorlatról fontos tudni, hogy a Munka törvénykönye alapján a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni (ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó), a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy betegség vagy más okból előre nem látható távollét esetén be kell küldeni a kollégákat eseti helyettesítésre, ám ezeket az órákat a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazásának szabályai szerint ki kell fizetni” – emelik ki, hozzátéve: a Munka törvénykönyve alapján a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő ugyanis rendkívüli munkaidőnek minősül, márpedig a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a helyettesítés idejére járó illetményen felül 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár.

„A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. Az Mt. 109. § (1) bekezdése szerint a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el” – írják.