Nem létező tanulók után vehettek fel milliárdokat: ezek az iskolák érintettek Közoktatás
Eduline

Nem létező tanulók után vehettek fel milliárdokat: ezek az iskolák érintettek

Közel 3,5 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kér számon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három alapítványon, és az általuk működtetett iskolákon – értesült a Magyar Nemzet. A gyanú szerint a tanulók számával trükközhettek.

A lap információi szerint a NAV közép-magyarországi regionális bűnügyi igazgatósága hat különböző büntetőügyet összevonva költségvetési csalás és sikkasztás gyanúja miatt jelenleg ismeretlen tettesek ellen folytat nyomozást a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány (DOK), a Harmadik Évezred Oktatásáért Alapítvány (HÉO), valamint a Tanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítvány (TKEK) tevékenységével összefüggésben.

Az első nyomozás idén februárban indult a DOK fenntartásában lévő Kempelen Farkas Szakképző Iskolával szemben. A gyanú szerint valótlan adatokat jelentettek meg a tanulók és az oktatók számáról, valamint nem teljesült a felvételkor ígért oktatási színvonal, és a tanárok sem kapták meg a fizetésüket. Ráadásul felmerült, hogy az évi kétszeri hallgatói létszámjelentés alapján megítélt 120 és 800 milliárd forintot költségvetési támogatást az alapítvány nem az iskolára fordította.

A DOK másik iskolája, az Út a Harmadik Évezredbe Kemény János Műszaki és Kereskedelmi Szakképző Iskola és Gimnázium 400 nappali és 400 esti tanulót jelentett be, összesen 171 és 190 millió forintos támogatásért cserébe, azonban az államkincstár által megkérdezett tanulók közül a többség azt vallotta, hogy sosem volt tanulója az iskolának. a HÉO és a TKEK szintén több tanulót jelenthetett be, mint ahányan ténylegesen jártak az intézményeikbe.

A Magyar Nemzet szerint a fentieken kívül érintett lehet még a Klebelsberg Kuno Szakközépiskola, a IV. Béla Esti Gimnázium, illetve a Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozata és a Vándor Kollégium.

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni? Felsőoktatás Vendégszerző

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni?

Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.