Az MTA konferenciáján sem hangzottak el eddig nem hallott magyarázatok arra, miért szerepeltünk olyan pocsékul a legutóbbi PISA-teszten, de ezeket az érveket tegnap nem az oktatásirányítás ellen tiltakozók, hanem oktatási szakemberek és kutatók szájából hallhattuk. Ráadásul a hallgatóság soraiban ott ült az oktatásért felelős államtitkár.
Igazán nagy újdonságok nem hangzottak el azon a konferencián, melyet a Magyar Tudományos Akadémia szervezett tegnap a hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozott, számunkra katasztrofális PISA-eredmények kapcsán.
A konferencia felszólalói mind oktatási szakértők voltak, így az elmondottak inkább azért voltak érdekesek, mert azokat nem lehet annyival elintézni, mint a lázadó tanárszervezeteket, hogy "politikai érdek" húzódik meg a háttérben.
Márpedig sok, a jelenlegi oktatáspolitikai irányítás számára kellemetlen megállapítás elhangzott az előadások során. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár egy darabig részt vett a rendezvényen, majd távozott, de még így is hallhatta azt, ahogy Csapó Benő oktatáskutató elmondta, bizony Magyarországon az utóbbi időszakban GDP-arányosan csökkent az oktatásra fordított összegek mértéke. A kormány erről egészen mást gondol, legalábbis Rétvári Bence államtitkár korábbi szavaiból ítélve.
Csapó egy roppant érdekes megfigyelést mutatott be az oktatásra költött összegek és a teljesítmény változása között: ha egy ország 50 ezer dollárnál kevesebbet költ egy diákra, akkor az oktatásra fordított pluszforrásokkal a teljesítmény is nő, 50 ezer dollár fölött azonban már ez nem feltétlen igaz. Annyira nem lepődött meg a közönség, amikor leleplezte Csapó, hogy mi kevesebbet költünk ennél.
Csapó arról is beszélt, hogy Magyarországon különösen rosszul teljesítenek tanulmányaik során a hátrányos helyzetű gyerekek, pedig ennek nem feltétlenül kéne így lennie. Sok országban ugyanis a szegény gyerekek is jól tudnak teljesíteni, de ehhez az kell, hogy az oktatási rendszer kompenzálni tudja a családi háttérből fakadó hátrányokat.
A rendezvény alatt az emberben többször felmerülhetett, ha egy országban ilyen pontos képet tudnak adni egy rosszul működő rendszer hibáiról, és arra is egészen konkrét javaslatokat tesznek, mit és hogyan kéne változtatni, akkor mi áll mindezek útjában. De az is lehet, hogy nincs semmiféle gát, és a következő PISA-felmérésen remekelnek majd a diákok. 2019-ben kiderül.